UJHELYI.EU

Közzétéve: 2023.02.21.

Több mint ötmilliárd eurónyi közvetlen forrás hívható le egészségügyi fejlesztésekre és programokra a következő években és ezek a pénzek akkor is elérhetőek, ha a kormány miatt befagyasztott EU-támogatások továbbra is zár alatt maradnak. Van mit behoznia az ágazat magyar szereplőinek, eddig ugyanis hazánkból alig volt sikeres pályázat – derült ki egy Ujhelyi István által összehívott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

„Több EU = jobb EÜ” – ezt volt az összefoglaló címe annak a szakmai fórumnak, amelyet Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagja hívott össze a budapesti Európa Pontba hétfő délután. Az eseményen számos egészségügyi szakmai- és civilszervezet, érdekvédelmi szövetség, magán- és állami intézmény, valamint önkormányzat képviselője is megjelent (például Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, vagy László Imre volt kórházigazgató, jelenlegi újbudai polgármester), hogy érdemi információkat kapjanak többek között arról az 5,3 milliárd eurós uniós keretről, amelyből közvetlen források hívhatóak le egészségügyi fejlesztésekre és programokra. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a kormány egyik érintett szakmai intézményének vezető képviselője is jelen volt az eseményen, amelyet mindenképpen pozitívumként értékelt.

Ujhelyi István, az Esély Közösség alapítója nyitóbeszédében felidézte, hogy már gyermekkorában, háziorvos édesapjának segítve közelről megtapasztalta: milyen mérhetetlen különbségek vannak Magyarországon az egészséges élethez és a tisztességes közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Ez szerinte a nyolcvanas évek óta érdemben nem változott, sőt, manapság csak romlott a helyzet. „Ezért tűztem ki célul néhány éve, hogy az Európai Unióban minden európai polgárnak magasabb színvonalú legyen az egészséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférése és legyen egy olyan szolgáltatási-minőségi minimum, amelyet minden tagállamban kötelezően biztosítani kell! Mert hogy lehet az, hogy Magyarországon valaki háromszor nagyobb eséllyel hal meg kórházi fertőzésben, mint Németországban? Hogy van az, hogy alig teszünk érdemben valamit azért, hogy ne hagyják el tömegesen a szakemberek a magyar egészségügyet?!” – fogalmazott Ujhelyi. Hozzátette, hogy három évvel ezelőtt hívta össze először az egészségügyi szakma képviselőit ugyanezen a helyszínen és akkor egyeztetett először erről a javaslatáról az ágazati szereplőkkel; ez a folyamat pedig később az azóta is folyamatosan bővülő és építkező Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kiindulópontjaként szolgált. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy bár az EU-ban éppen azon dolgoznak, hogy az egészségügy fokozottabb figyelmet kapjon, a terület azonban továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért szerinte nem is volt meglepő, hogy a magyar kormány nem fogadta tárt karokkal a szolgáltatási-minőségi kritériumokra vonatkozó javaslatát, mondván – mivel az egészségügy szervezése és finanszírozása kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, ezért – a kabinet szerint az sértené a magyar állam „szuverenitását”. Az EP-képviselő többek között elmondta azt is: „igen sok politikai csatám van benne”, hogy az EU új költségvetésében tizenkétszer nagyobb büdzsét kaptak az egészségügyre fordítható források, ráadásul ezek olyan közvetlenül elérhető támogatások, amelyek akkor is lehívhatóak, ha a hazánknak járó egyéb források a jogállamisági kifogások miatt továbbra is befagyasztva maradnak.

A szakmai fórum elején felszólalt Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, a DK árnyék-kormányának egészségügyért felelős tagja is. Rámutatott, hogy évről évre növekszik az elégedetlenség a lakosság körében a közegészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatban, de a nemzetközi vizsgálatok rossz statisztikái is egyértelműen bizonyítják a hazai helyzetet. Komáromi ezzel kapcsolatban elsősorban a szakmai összefogást sürgette, mondván, ha nem indulnak el a jó irányba és nem harcolnak kitartóan, akkor feleslegessé válhat minden erőfeszítés.

Az Ujhelyi István által összehívott kerekasztal-beszélgetés fővendégei az Európai Bizottság programfelelős ügynökségének (Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség – HADEA) munkatársai voltak: Marilena Di Stasi, az EU4Health-keret forrásainak pályázataiért felelős ágazatvezető, valamint Chiara Giusto programmenedzser. A két szakember érdemi és részletes tájékoztatót adott a hallgatóságnak arról, hogy milyen munkaprogram mentén és mennyi forrást osztanak szét a következő időszakban. Többek között elhangzott, hogy nyílt projekttámogatási felhívások mellett nyílt pályázatokon és hozzájárulási megállapodásokon keresztül is forrásokhoz lehet jutni közvetlen támogatások formájában. A Bizottság képviselői elmondták, hogy az EU4Health-keret célja az egészségügy javítása, a határokon átívelő egészségügyi fenyegetések csökkentése, a közegészségügyi rendszerek reagáló- és ellenállóképességének megerősítése, a tagállamok közötti koordináció hatékonyabbá tétele, valamint többek között a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének javítása. Marilena Di Stasi előadásában elhangzott, hogy az említett egészségügyi keretből csak az idei évben mintegy 735 millió eurót költenek el különböző projektre, ezek jelentős része támogatás, nagyjából egyharmada eszközbeszerzés. Az uniós ügynökség munkatársai részletesen bemutatták azokat az internetes felületeket, ahol elérhetőek a pályázatok és egyéb dokumentációk, de ismertették az idei évben soron következő kiírásokat is. Az előadás alapján elmondható, hogy a támogatási projektek kiemelkedő része – az EU rákellenes stratégiájához kapcsolódva – a daganatos betegségekkel összefüggő programok finanszírozását érinti, de különböző képzési projektek, digitalizációs programok, mentálhigiénével összefüggő akciók is hozzájuthatnak uniós támogatáshoz ebből a keretből, ahogy jut közvetlen forrás civilszervezetek működési támogatására és olyan kutatások elvégzésére is, amelyek például a ráktúlélők életkörülményeit vizsgálja. Az uniós ügynökség munkatársai elmondták azt is: minden magyar érintettet arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek az EU4Health-keret elérhető forrásaira, eddig ugyanis meglehetősen kevés olyan magyar pályázat volt, amelyet sikeres kifizetés is követett.

A szakmai esemény fórum részén számos hozzászólás is elhangzott, többek között az orvostanhallgatók és a rákbetegek képviseletében, de szót kért Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. A szakember azt mondta az Európai Bizottság képviselőinek, hogy fontos lenne elvégezni Magyarországon az ellátás minőségének átfogó mérését és nemcsak az intézményekben, de a lakosság körében is; a közegészségügyi és a magán-egészségügyi ellátást érintően egyaránt. Ehhez kapcsolódóan Ujhelyi István is megjegyezte, hogy van hiányérzete az idei évre tervezett kiírások tartalmát illetően, ezért nyomás alá fogja helyezni az érintett döntéshozókat, hogy ne csak speciális témákra, de fontos alapkérdéseket érintő és azok megoldásait kereső felmérésekre is legyen uniós pályázat a közeljövőben. Az uniós ügynökség képviselői erre is válaszul megerősítették, hogy rendszeresen tartanak olyan informális egyeztetéseket, ahol az adott ágazat képviselői jelezhetik ezeket a javaslataikat, így a mostani, budapesti fórumon elhangzottakat is továbbítják a megfelelő döntési szintekre.

Ujhelyi István a szakmai egyeztetés végén jelezte, hogy folytatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósításáért végzett erőfeszítéseit és amennyiben a jövő évi EP-választásokon újra mandátumhoz jut, úgy a kezdeti sikerek és előrelépések után a magasabb szintű betegbiztonságot és jobb munkakörülményeket jelentő minőségi kritériumrendszer kidolgozását is végre fogja tudni hajtani az egészségügyben.