Közzétéve: 2024.04.18.
Ön hogyan szavazna a magyar jogállamiság kérdésében az Európai Parlament – ebben a ciklusban utolsó – plenáris ülésén? Döntsünk együtt! EP-képviselőségem egyik utolsó döntését szokatlan úttörő módon nyilvános szavazásra bocsátom és a többség döntésének megfelelően fogom majd a szavazógombot megnyomni Strasbourgban.
Tíz évnyi európai parlamenti képviselőség után átmenetileg elhagyom a pártpolitika mindennapi küzdőterét. Közéleti megmondóemberként, amolyan „Politikai Szemtanúként” természetesen továbbra is lesz véleményem a minket körülvevő világ dolgairól, de képviselői mandátummal a következő időszakban bizonyosan nem fogok rendelkezni. Jövő héten ülésezik ebben a ciklusban utoljára az Európai Parlament, a strasbourgi plenáris ülésen ettől függetlenül számos fontos napirendi pont szerepel majd még. Többek között egy olyan állásfoglalás, amely immár sokadik alkalommal – egyesek számára talán már érdektelenségbe fulladó módon – a magyar jogállamiság kérdését tárgyalja majd. A végső szöveget a plenáris ülésen még bizonyos pontokon módosíthatják helyben, de a szavazásra kerülő dokumentum főbb irányait, állításait és vitás pontjait már tudni lehet a benyújtott tervezetből.
Az Európai Parlament állásfoglalása kifogásolni fogja, hogy a jogállamisági bűnök miatt évekkel korábban elindított, úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárásban a mai napig nem történt érdemi előrelépés; a Tanács ugyanis még mindig nem kísérelte meg annak megállapítását, hogy valóban fennáll-e jogállamisági kockázat, és nem intézett ezzel kapcsolatos ajánlásokat sem a kormányhoz. Az állásfoglalás arra is bizonyosan ki fog térni, hogy az Orbán-kormány bár végrehajtotta a kért igazságügyi reformot (ennek megfelelően 10,2 milliárd eurót fel is szabadított Magyarország számára az Európai Bizottság tavaly decemberben), az igazságszolgáltatás függetlensége azonban még mindig nem tekinthető teljesen garantáltnak: például az ügyészség munkájába való politikai beavatkozások lehetősége kapcsán, amiről ugye – miként erre az állásfoglalás-tervezet is konkrétan hivatkozik – épp nemrég hallottunk érdekes állításokat Varga Judit (ráadásul akkor még hivatalban lévő) volt igazságügyi minisztertől.
Ezzel szoros összefüggésben az is várhatóan szerepelni fog az állásfoglalás végső változatában, hogy Magyarországon egy választási autokrácia hibrid rezsimje uralkodik, amellyel szemben a kifogásokat és feltételeket egységes csomagként kell kezelni, és ezért az országnak járó uniós forrásokat csak abban az esetben lehet feloldani, ha minden területen, minden kérdésben érdemi előrelépés történik. Ez a tétel az egyik legsarkosabb és leginkább vitás része a dokumentumnak magyar szempontból, ugyanis egyik oldalról arra vár jogosan érdemi garanciákat, hogy a jogállamiság – legalább részbeni – visszaépítése nem holmi „barba-trükk” csupán az orbáni hatalom részéről, hanem valós és hosszútávú változtatások teljeskörű végrehajtása, ezért az EP-képviselők látni és tudni akarják, hogy a Fidesz-kormány minden elvárást teljesít, nem csak néhányat, amelyekért a források egy részét közben megkapja. Másfelől viszont jogosan felmerülő kérdés, hogy a jogállamiság – és benne minden magyar állampolgár érdekének – védelme miatt támogatható-e, hogy addig ne érkezzen uniós támogatás hazánkba, ameddig minden (!) elvárt reformot Orbánék végre nem hajtanak. A Fidesz eddig mutatott kekeckedő, időhúzó, akadékoskodó, a Karmelitából vezényelt tárgyalási stílusa ugyanis ezügyben nem kecsegtet gyors és minden igényt kielégítő megoldással. Az állásfoglalás ugyanakkor – ahogyan korábban is – bizonyosan tartalmazni fogja a végső kedvezményezettek védelmét is, amelynek kapcsán többek között arra szólítja majd fel az EP többsége az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi és regionális hatóságokon, illetve a civil társadalmon keresztül történő elosztására, ha a magyar-kormány nem működik együtt aktívan a jogállamiság hiányosságainak kiküszöbölésében. Új és fontos elem a benyújtott tervezetben, amely eleddig máshol így még nem szerepelt, miszerint az EP hivatalosan is elítéli az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját és azt a magatartását, hogy vétózással akadályozza az Ukrajnának szánt támogatások biztosítását.
Önök szerint ezt támogatható vagy sem? Álljunk ki amellett, hogy Orbánék mielőbb, minden szükséges reformot hajtsanak végre és addig ne érkezzen uniós forrás, amíg nincs érdemi, jogállami garancia annak tisztességes felhasználására, vagy elvi alapon sem foszthatjuk meg egyetlen eurócenttől sem Magyarországot, még annak árán sem, hogy a közpénz adott esetben fideszes zsebekbe vándorolva veszti majd el közpénzjellegét? Döntsék el Önök, hogy ezügyben az igen gombot nyomjam meg, a nemet, vagy esetleg tartózkodjak?! Számomra mindig is fontos volt az emberek véleményének minél hatékonyabb becsatornázása a képviselői munkám során. Ennek egyfajta szimbolikus zárásaként tehát most Önökre bízom, hogy a „magyar-ügyben” melyik gombot nyomjam majd meg. Ha úgy tetszik: szavazzák meg Önök a szavazatom!
Az alábbi oldalon (https://ujhelyi.eu/egyeb/szavazd-meg-a-szavazatom/) jelöljék meg, hogy Önök hogyan döntenének és az utolsó plenáris ülésen a többség akaratának megfelelően fogok majd szavazni!
Ez lesz az egyik utolsó szavazásom. Az utolsó szó pedig az Önöké.
Strasbourg/Budapest – 2024. április