Ujhelyi: Magyarország újabb pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől, de nem használ ki minden lehetőséget

Standard

kerneKomoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket. De valamiért nem teszi.

Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése. Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében. Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.

Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívtam a kormány figyelmét és kértem, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504millió eurót ebből a közel 100milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból. A büdzsében eredetileg 9milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között az én közbenjárásomra – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit. Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7milliárd euró.

Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére. Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.

Orbán Viktor kormánya tehát legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja. A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 18.

“Mi a terv, Viktor?”

Standard

 

kiiBár azt ígérték, hogy az elsők között adják le az újjáépítési forrásokra vonatkozó nemzeti tervet, végül a Fidesz-kormány ezt az utolsók között teszi csak meg. A késlekedésnél is nagyobb probléma azonban, hogy a magyar emberek semmit sem tudhatnak arról: miként akarja a kormány felhasználni az Európai Uniótól hazánkba érkező sokezermilliárd forintot. Hiába kötelezi ugyanis uniós jogszabály a széleskörű társadalmi vitára és egyeztetésre a Fideszt ezzel kapcsolatban, valahogy ezt elfelejtették megtenni. A módosított nemzeti reformtervről mindenképpen.

Készült ugyanis korábban egy 432 oldalas dokumentum a hazánknak járó teljes összeg elköltésével kapcsolatban, ezt azonban az utolsó pillanatban Orbánék kénytelenek voltak felrúgni, miután Brüsszelben kerekperec közölték a Fidesz kormányfőjével: formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan a magyar kormány által előzetesen belengetett tervezet. Egyszerűbben lefordítva: az Európai Bizottság egyértelművé tette Orbán számára, hogy elég volt a lopásból.

A mai napon kapkodva összetákolt és az utolsók között beadott nemzeti reformtervről tehát semmit nem tudni; csak annyit, hogy Magyarország kevesebb pénzt kér abból, ami járna. Nem tudjuk, hogy az újjáépítési forrásokból mennyi jut ezek után például a felsőoktatásra, amelyre nemrég még 1500 milliárdot ígértek az alapítványi formába történő behódolásért cserébe. Nem tudjuk, hogy a pénz egy jelentős részével a kormány lemondott-e az orvosi béremelésről, a legszegényebb 300 magyar település fejlesztéséről is vagy sem. Orbánék inkább eldobnak kedvezményes uniós pénzeket, csak bele ne szóljon senki, hogy mire, pontosabban kire költik a közpénz-milliárdokat. Az a minimális elvárásom a kormány felé, hogy haladéktalanul, teljes részletességgel tegye közzé a dokumentumot, amelyet Brüsszelnek benyújtott.

Ujhelyi István

európai parlamenti képviselő

Budapest/Brüsszel – 2021.05.12.

Akciótervre van szükség a koronavírus-járvány mentális hatásainak feldolgozására

Standard

 

lelek„Tavaly a járvány okozta bezártság miatti, sokgyermekes családapa szituációjában én is olyan élethelyzetbe kerültem, hogy a szorongásaim miatt szakemberhez fordultam és a segítő beszélgetéseknek köszönhetően tudtam csak túllépni ezeken. Azért vállalom ezt fel a nyilvánosság előtt, mert rá akarok mutatni: nem ciki segítséget kérni és fel akarom hívni a figyelmet arra is, hogy jelenleg nem mindenki tud megfelelő módon hozzáférni a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz” – ezzel a sajátos és politikusoktól szokatlan önvallomással kezdte Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyet a koronavírus mentális és lelki hatásaival kapcsolatban hívott össze független szakértőkkel és a diákság érdekképviselőivel. Az EP-képviselő közösségi oldalán közvetített online fórumon Ujhelyi hangsúlyozta, hogy fájdalmasan keveset foglalkozik a társadalom a covid-járvány okozta mentálhigiénés problémákkal, pedig széleskörű felmérések bizonyítják, hogy a betegségből felépültek egyharmada küzd poszt-covid betegségekkel (például szorongással, depresszióval, alvászavarral), de súlyos mentális károkat okoztak a szociális kapcsolatokat megtörő kényszerű korlátozások is, például a betegséget egyébként elkerülő fiatal diákság körében.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus a beszélgetés során többek között azt emelte ki, hogy az emberek többsége nincs tisztában a pszichológiával és mentálhigiénével kapcsolatos kifejezésekkel, illetve lehetőségekkel, így sokan azért nem jutnak el szakemberhez, mert nem tudják, hogy mikor és mire használhatják ezeket a szolgáltatásokat. Makai hozzátette: a gyermekek érzelmi szinten élik meg a mostani járványhelyzet okozta problémákat és nem tudati szinten, vagyis érzik, de nem értik a feszültséget, így ezen kell segíteni. „Pszichés menedéket kell tudni nyújtani, visszaadni a kontroll érzését” – fogalmazott Makai Gábor, hozzátéve: saját felnőtt-praxisában több példa is volt már arra, hogy a felmerülő párkapcsolati vagy más problémák mögött sok esetben a covid-időszak konfliktusai, veszteségei bújtak meg indokként vagy felerősítő hatásként.

Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakember, a LelkiTámasz.hu vezetője arról beszélt a fórumon, hogy különösen a második hullám idején növekedett meg a segítő beszélgetések iránti igény, kiemelkedően sok iskolás gyermek és szülő kért szakmai támogatást a covid-járvány miatti időszak konfliktusai miatt. Hozzátette, hogy rendkívül leterheltek a segítő szakemberek, ezen a területen is megmutatkozik a megfelelő szakemberek hiánya.

Szlankó Viola, a UNICEF gyermekjogi szakértője az eseményen rámutatott, hogy az általa képviselt szervezet kiemelten kezeli a lelki egészség ügyét, több ehhez kapcsolódó programot is hirdettek a járványhelyzet kapcsán: ingyenes mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak például a gyermekekkel foglakozó szakembereknek, az elmúlt időszakban már tanároknak is. Szlankó hangsúlyozta, hogy a meglévő kutatások visszaigazolták: már az óvodás korosztályban is jelentős hatással volt a járvány, huszonöt-huszonhét százalékkal növekedtek a depressziós tünetek a kisgyermekeknél. A szakértő hozzátette, hogy minden korcsoportot másként érintette a járvány mentális hatása: a kisebbeknél a szeparációs szorongás erősödött, a középiskolásokat inkább a szociális életük korlátozása, a fontosabb életesemények (például ballagás) elmaradása érintette rosszul, de tanulságos, hogy a korlátozások miatt az online térbe szorult fiatalok körében több mint hetven százalékkal nőtt az online bullying, vagyis az internetes megalázás, zaklatás is, ami további mentális sérüléseket okozott. Szlankó Viola rámutatott arra is, hogy a szakellátásban, nevelőotthonokban élő gyermekek voltak a legnagyobb vesztesei a járványhelyzetnek, a korlátozások miatt ugyanis hónapokig kijárási és látogatási tilalom mellett élték az életüket, ez pedig felerősítette a sok esetben amúgy is meglévő mentális problémáikat. Az UNICEF szakértője arról is beszélt, hogy nemcsak a gyermekeket, de a velük foglalkozó szakembereket is tartós hatások érték, ezért őket is kiemelt figyelem és segítség illeti meg. Szlankó szintén megerősítette, hogy Magyarországon a pszichológiai ellátás nehezen elérhető, különösen az alacsony társadalmi státuszú családok és gyermekek számára. Rámutatott, hogy jelenleg nagy a szakemberhiány: ezer gyermekre mindössze egy pszichológus jut. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges az elérhető pszichológusok és segítő szakemberek számának növelése, ugyanakkor – például a diákok esetében – a tanárokat is fel kell készíteni arra, hogy a pszichológus helyett segíteni tudjon a hozzá forduló gyermeknek. „Hagyományosan a magyar oktatási rendszerből ez a fajta támogatás és gondoskodás hiányzik, mondván az iskola nem arra való, hogy megkérdezzük a gyerekektől, hogy hogy vannak, hanem pusztán az egyetemes tudást kell beléjük erőltetni mindenáron” – érzékeltette a helyzetet Szlankó Viola.

Kövécs Laura gimnazista diák, az UNICEF fiatal nagykövete saját tapasztalatairól beszélve elmondta: kettős érzéssel mentek újra jelenléti oktatásra, egyszerre dolgozott bennük a visszatérés öröme és a betegség kockázata miatti szorongás. A fiatal diák szerint társai közül sokan demotiváltak lettek, egyfajta beletörődés és reményvesztettség jellemzi őket az extrém körülmények miatt. Kövécs Laura ismertette annak a – nem reprezentatív – kutatásnak az eredményét is, amelyet saját „mikro-környezetében” készítettek több mint kétszáz, 13-25 év közötti fiatal részvételével. Eszerint a válaszadók szinte csak negatívumokat jelöltek meg az elmúlt időszakkal kapcsolatban, kétharmaduk motiválatlanságról, feszültebb légkörről, stresszesebb mindennapokról számoltak be, de hangsúlyosan megjelent az unalom is, mint lelki értelemben meghatározó tényező.

Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom szóvivője a kerekasztal-beszélgetésen ehhez kapcsolódóan arról beszélt, hogy felméréseik azt mutatták: a távoktatás minősége érdemben rányomta a bélyegét a diákok lelki állapotára. A szóvivő rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a jelenléti oktatás eszközeit próbálták meg online formában használni, ami azonban messze nem egyenlő a távoktatással. Schermann Fruzsina szerint mind a tanárok, mind a diákok több időt és energiát fektettek az extrém körülmények között a tanulásba, így pedig elmosódott a határ a tanulás és a szabadidő között. Az ADOM szóvivője emlékeztetett: évekkel korábban javasolták már, hogy minden iskolában legyen pszichológus, jelenleg ugyanis nem minden diák fér hozzá a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz. „Most még aktuálisabb lenne, hogy szakmai segítséghez juthassanak a diákok” – fogalmazott Schermann Fruzsina, hozzátéve: tabuk nélkül szeretnének beszélni a segítő szakemberek hiányáról és a diákok mentális állapotáról, azonban egyelőre erről nem feltétlenül lehet nyílt, szakmai beszélgetéseket folytatni. Rámutatott, hogy az iskolapszichológusok jelenléte azért is indokolt lenne, mert, ha fiatal korban hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy a mentálhigiénés állapotunkkal foglalkozni kell, akkor ezek a diákok felnőtt korukban is készek és képesek lesznek időben segítséget kérni, ami jelenleg nem része a magyar kultúrának.

Ujhelyi István a kerekasztalon elhangzott szakmai véleményeket összegezve kiemelte: az Európai Unió hétéves költségvetésében immár megemelt keret áll rendelkezésre az egészségügyi programokra, így többek között a mentálhigiénés segítségnyújtás szükségességének promotálására is. Az EP-képviselő elmondta: megerősítést nyert benne, hogy egy átfogó mentálhigiénés akciótervre van szükség, amely megfelelő választ tud adni a szakemberhiányra és a covid-járvány miatt felerősödött mentálhigiénés problémákra. Ujhelyi azt mondta: többek között arra tesz majd konkrét javaslatot a hazai- és az európai döntéshozóknak, hogy szeptemberben már mentálhigiénés képzésekkel megfelelően felkészített tanárok és érdemi, elérhető támogatói hálózattal megerősített diákság mehessen vissza az iskolapadokba.

Budapest/Brüsszel – 2021. 05. 12.

Ujhelyi tagja lett az Európai Parlament működését megreformáló munkacsoportnak

Standard

 

PZ__9846Magyar tagja is van azoknak az EP-képviselői munkacsoportoknak, amelyek az Európai Parlament működésének megreformálását készítik elő: a szocialista Ujhelyi István a plenáris ülések lebonyolításának újragondolását előkészítő csoportba kapott felkérést az EP vezetésétől korábbi magyar parlamenti alelnöki tapasztalatának és a hatéves EP-munkájának köszönhetően.

Az Európai Parlament a pandémia ideje alatt részben online működésre állt át, ennek tapasztalatait is igyekeznek hatékonyan beépíteni a továbbiakban. Az EP elnöke néhány hete indította útjára az Európai Parlament működésének reformját, elsőként széleskörű konzultációt folytattak a képviselőkkel, most pedig speciális munkacsoportokban készítik elő a lehetséges módosításokat.

A plenáris ülések lebonyolításával foglalkozó csoport a mai napon tartotta meg első ülését, amelyen máris számos innovatív ötlet merült fel. A csoportok június végéig üléseznek, ezt követően küldik meg javaslatukat az EP elnökségének. Ujhelyi István megtiszteltetésnek nevezte a felkérést, hozzátéve: a járványhelyzet megmutatta, hogy bizonyos funkciók ugyanolyan, ha nem jobb hatékonysággal is működtethetőek online formában, ezeket mindenképpen ki kell értékelni és a legcélravezetőbb módon beépíteni az európai közösség törvényhozásának működésébe. Ujhelyi az Európai Parlament tekintélyének növelését is szorgalmazta a megbeszélésen, mondván „le kell szoktatni a tagállami miniszterelnököket arról, hogy megpróbálják megkerülni a polgárok által közvetlenül választott, európai népképviseleti szervet”.

Brüsszel / 2021. 05. 11.

Bródy János kapta idén az Európai Hazafi Díjat

Standard

 

EHDA járványhelyzetre való tekintettel online adták át az Európai Hazafi Díjat, amelyet a neves előadóművész, Bródy János kapott meg. Az elismerést két évvel ezelőtt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója alapította, amikor közösen felavatták a Magyarországon egyelőre egyetlen, hazánk uniós tagságának emléket állító köztéri szobrot a kispesti Rusz-Bazsant parkban. Az Európai Hazafi Díj ennek a térplasztikának egy kisebb másolata, amely szintén Kocsis András Sándor alkotása.

Az idén hetvenötödik születésnapját ünneplő Bródy János az első díjazott a sorban, tavaly a pandémia miatt kellett elhalasztani az átadást. Ujhelyi a közösségi oldalon közvetített online eseményen azt mondta: ezt az elismerést minden évben olyan ember kapja, aki kiemelkedően sokat tesz Magyarország uniós tagságának megőrzéséért és az európai értékek hazai képviseletéért. „Félhomályban ring a bölcső, hiába is sír a költő, idegennek mondják, aki, magyarok közt európai” – idézte fel Bródy egyik dalszövegének idevágó részletét az EP-képviselő.

Bródy János megtiszteltetésnek nevezte, hogy elsőként ő vehette át ezt az elismerést. Mint mondta: Szent István óta minden nemes és nagy történelmi magyar személyiség az európai kultúrához és közösséghez akart tartozni. „Történelmünk nem mindig úgy alakult, hogy ez az összetartozás nyilvánvalóvá vált. Az Európai Unió a megoldás a legtöbb nyomasztó történelmi emlékre, amely ebben az országban még mindig fájdalmasan létezik. A határok nélküli Európa képes a magyar kultúra részeit egyesíteni, az átjárást biztosítani. Azt, hogy a magyar kultúra összekapcsolódhasson és ezt politikai határok többet el ne válasszák” – fogalmazott a díjazott előadóművész.

Bródy egy „magántörténelmi” szálat is megemlített az online felvételen, elmesélve, hogy amikor 2003-ban az akkori kormány aláírta az uniós csatlakozási szerződést, akkor úgy gondolta: ebben az új világban érdemes új életeket is teremteni. Rá pedig nem egészen egy év múlva, még a hivatalos 2004-es EU-csatlakozás napja előtt megszületett legkisebb fia, Máté. Az immár Európai Hazafi-díjas előadóművész leszögezte: minden olyan törekvés, amely az európai értékközösségtől távolítja az országot, számára szomorú és elfogadhatatlan.

Az elismerést ezután minden évben a május 9-i Európa Napon, illetve ahhoz kapcsolódóan adják majd át újra az alapítók.

Budapest – 2021.05.08.

Ujhelyi: kormányváltás után a szabálytalanul elköltött uniós forrásokat visszavesszük!

Standard

 

PZ__0036Egy hete lejárt az újjáépítési források lehívásával kapcsolatos tagállami tervek leadási határideje, a magyar kormány azonban hiába ígérte, hogy az elsők között nyújtja majd be a dokumentumot, ez a nyilvános adatok szerint eddig mégsem történt meg – hívta fel a figyelmet csütörtöki online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. A szocialista politikus hozzátette, hogy az uniós tagállamok többsége már beadta Brüsszelnek a vonatkozó tervet, így például Ausztria, Szlovénia, Lengyelország vagy épp Szlovákia is. Ujhelyi szerint az elmúlt félévben a kormány hiába dolgozott „titokban” és érdemi társadalmi párbeszéd nélkül a hazánknak járó – összesen közel 6000 milliárd forintnyi – forrás felhasználási tervén, ez láthatóan hiábavaló volt, hiszen a kormány szándékának hirtelen módosulása után most még sincs új nemzeti reformterv. A szocialista politikus ezzel arra utalt, hogy a kormány bejelentése szerint hazánk ennek az összegnek végül csak azon részére fog igényt tartani (ez nagyjából 2500 milliárd forint), amely vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó kedvezményes hitelkerettel azonban mégsem kíván élni.

Ujhelyi István szerint ennek az az oka, hogy az Európai Bizottság világossá tette a magyar kormány számára: nem engednek egyetlen centet sem elkölteni ebből a pénzből addig, amíg a Fidesz nem teszi rendbe a csalás- és korrupcióellenes, összeférhetetlenségi jogszabályokat és gyakorlatot. „Márpedig Orbán mindenre gondolt ennek a pénznek a felhasználása kapcsán, csak épp arra nem, hogy az állami korrupciótól megmentse ezt a pénzt. Azt hitte, hogy az Európai Unió ismét csak becsukja majd a szemét, és engedi, hogy a saját oligarcháira és hobbijaira fordítsa az eurómilliárdokat. De ez most már másképp van!” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője, rámutatva: a hivatkozott újjáépítési csomag felhasználásáról az Európai Unió egy jogszabályt fogadott el, amiben feketén-fehéren benne van, hogy az EU segélymilliárdjait egy korrupciót kizáró rendszerben kell elosztani. Ujhelyi szerint a magyar kormány megrettent attól, hogy immár jogszabály biztosítja a lehetőségét annak, hogy az EU visszakövetelheti azt a forrást, amelyet szabálytalanul használnak fel. Az MSZP álláspontját ismertetve az EP-képviselő közölte: kormányváltás után Magyarország azonnal csatlakozik az Európai Ügyészség intézményéhez, a „2021-2022-ben az Orbánék által lekötött vagy elköltött, kitolt vagy kilopott uniós forrásokat visszavesszük és arra használjuk fel, amire az Európai Unió adja”. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy ez az újjáépítési alap nemcsak a gazdasági állapotok, de a szociális-társadalmi viszonyok helyreállítását is szolgálja; ezért az EU olyan reformokat vár el, amelyek a társadalmi jólétet és nem pusztán egy gazdasági elit érdekét szolgálják.

Az MSZP európai politikusa az online sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Unió által elfogadott országspecifikus ajánlások egyértelműek, a pénzek elköltésénél ezeket is mindenképpen figyelembe kell venni. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság élesen kritizálta a magyar álláskeresési támogatás rekordrövid folyósítási idejét és rekordalacsony mértékét, de ugyanígy szerepel a megállapítások között, hogy a magas beosztású tisztségviselőkhöz kapcsolódó korrupció magas száma továbbra is aggodalomra ad okot Magyarországon. A szocialista politikus szerint az MSZP célja az, hogy az újjáépítési forrásokat és a hétéves uniós költségvetés támogatásait Magyarország hatékonyan használja fel és egyetlen eurócentet se kelljen visszaadni Brüsszelnek a hibás vagy korrupciógyanús felhasználás miatt. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által lehívni kívánt vissza nem térítendő támogatásokra ugyanúgy vonatkoznak a szigorú jogszabályi feltételek, mint a kedvezményes hitelrészre, ezért a következő időszakban lekötött pénzek elköltését mindenképpen kiemelten fogják ellenőrizni.

Budapest/Brüsszel – 2021.05.06.

Ujhelyi: korszakváltás kell a magyar egészségügyben is!

Standard

 

PZ__9846A koronavírus miatt elhunyt több mint huszonhatezer magyar állampolgár halála szoros összefüggésben van az egészségügyi rendszer jelenlegi állapotával, ez pedig egyértelműen az elmúlt évek kormányzati nemtörődömségének, az egészségügyet a fontossági lista végére soroló politikai működésnek róható fel – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő mondta az MSZP egészségügyi programjáról tartott online sajtótájékoztatóján, vasárnap.

Az európai parlamenti képviselő kiemelte, hogy miközben a Fidesz-kormány propagandája folyamatos győzelmi jelentéseket ad az egészségügy állapotáról, addig a valóság ismeretében kijelenthető, hogy az elmúlt tizenegy év kormányzati dúlásának épp a magyar egészségügy, az abban dolgozó szakemberek és az ellátásra szoruló magyar polgárok a kárvallottjai. Ujhelyi szerint a Fidesz az elmúlt időszakban nem teremtett sem rendet, sem normális munkakörülményeket, de betegbiztonságot és érdemi állami forrásokat sem garantált az ellátórendszerben. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy finanszírozása jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a szakemberhiánnyal összefüggésben pedig közel egy kisvárosnyi ember veszíti úgy az életét minden évben, hogy egy jobban finanszírozott és jobban működtetett egészségügyben megmenthetőek lettek volna. Ujhelyi rámutatott, hogy csak kórházi fertőzésben háromszor nagyobb az esélye meghalnia valakinek Magyarországon, mint más nyugat-európai tagállamban, de az MSZP politikusa szerint a koronavírusban elhunyt, a lélegeztető-gépekről már lekerülni nem tudó betegek rekordmagas száma is az egészségügyi rendszer szakemberhiányát és alulfinanszírozottságát mutatja. A szocialista politikus hangsúlyozta: hiába van raktáron ezerszám a használatlan lélegeztetőgép, ha tíz emberre négy helyett mindössze egy szakember jut az intenzív osztályokon.

Az MSZP programját ismertetve Ujhelyi arról beszélt, hogy az egészséghez való hozzáférés alapvető emberi jog, a szocialista párt „Kormányváltást-Korszakváltást” címet viselő, sokszázoldalas programja ennek megfelelően kiemelten kezeli az ellátás minőségi kritériumait és a hozzáférhetőség garanciáit. Az EP-képviselő elmondta, hogy az MSZP javaslatai között szerepel a műtéti várólisták csökkentése, szociális gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás bevezetése, a mentőszolgálat kiemelt finanszírozása, az egynapos ellátások fejlesztése, a gyógyítás valós költségeit elismerő finanszírozási rendszer bevezetése, de speciális kedvezményeket biztosító életpályamodell bevezetését is javasolják az elvándorolt egészségügyi szakemberek visszacsábítására, a rendszer állami finanszírozásának minimumát pedig a GDP hét százalékában állapítanák meg.

Ujhelyi kiemelten fontosnak nevezte, hogy az MSZP képviselőjeként az egyik fő kezdeményezője volt az Európai Egészségügyi Unió megvalósításának, a párt programja pedig ezt a koncepciót is feltétel nélkül támogatja és a zászlajára tűzte. Az EP-képviselője egyértelművé tette, hogy az Európai Egészségügyi Unió egy olyan forradalmi program, amely áttörést jelenthet az egész EU-ban, de világos korszakváltást jelenthet a magyar egészségügyben is, amelyre nagy szükség van a hazai ellátórendszerben.

További részletek az MSZP átfogó programjáról, benne az egészségügyet érintő javaslatokról: https://mszp.hu/hir/kormanyvaltast_korszakvaltast_megjelent_az_mszp_elovalasztasi_programja

Budapest/Brüsszel – 2021.05.02.  

Ujhelyi: az „ellopott” egyetemeknek szánt uniós pénzt miatt borult a magyar terv

Standard

 

kokiVégtelenül szánalmasan és önleleplezően magyarázkodik a Fidesz az uniós források kapcsán benyújtott kormányzati terv csúfos bukása miatt. Hivatalosan a mai napon kellene leadni Brüsszelnek az újjáépítési alapból Magyarországnak járó – közel 6000 milliárd forint értékű – támogatási keret elköltéséről szóló nemzeti programot, a Fidesz-kormány azonban alig két nappal a határidő előtt teljesen felrúgta annak tartalmát. Nem véletlenül. És végképp nem azért, amit a kormány most magyarázatként állít.

Gulyás Gergely miniszter immár arról beszél, hogy a kormány nem akarja uniós hitelfelvétellel növelni az államadósságot, ezért csak a vissza nem térítendő ingyenpénzre tartanak igényt a nekünk járó újjáépítési források közül. Ehhez képest az egyébként sokat vitatott és sokáig abszurd módon titkolt – több mint négyszáz oldalas – nemzeti tervben még a teljes összeg elköltésére készítettek programot, erről folytattak részbeni és álkonzultációkat, vagyis a kormány szándéka az utolsó pillanatokban változott meg. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt állította, hogy a lehívni szándékozott forrásokat az egészségügyre és a fenntartható közlekedésre kívánják fordítani, az Európai Bizottsággal pedig tulajdonképpen csak az orvosi béremelés ebből történő finanszírozása miatt van még vitájuk. Ez azonban erős lódítás.

Megbízható forrásokból tudom, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken többek között azt közölte a Brüsszelbe utazó Orbán Viktorral, hogy formai és tartalmi okokból sem felel meg az előzetesen beadott kormányzati terv, a fideszesekkel telerakott közalapítványokba kijátszott egyetemeknek szánt mintegy 1338 milliárd például tarthatatlan és azt az Európai Bizottság nem fogja jóváhagyni. Orbán aznap reggel még azért mondta „fickósan” a közmédiában, hogy ő aztán nem akar Brüsszelben semmiről sem tárgyalni, mert még azt hitte, hogy az ezzel kapcsolatos korábbi üzengetések csak ijesztgetések az Unió részéről és majd ezt is jól kipávatáncolja; de tévedett. Ki kellett sunnyognia a hátsó ajtón és újraformálni a tervet. Most persze hazug módon az államadósság mértékére fogják a visszalépést, pedig pusztán arról van szó, hogy az Európai Unió vezetése egyértelművé tette a Fidesz kormányfőjének: a jogállami mechanizmus működik, elég volt a lopásból.

Most már csak az a kérdés, hogy a kormány az eredeti vállalásokból mit dob még el: a bölcsődei férőhelyek bővítését, esetleg a lakossági energetikai beruházásokat? A kormánynak éppen ezért kötelessége elszámolnia és haladéktalanul bemutatnia a részletes terveket arra vonatkozóan, hogy mire és miként akarja elkölteni az újjáépítési forrásokból felhasználni kívánt pénzeket és miként akarja megvalósítani azokat a vállalásokat, amelyeket az eredeti nemzeti reformtervben lefektettek.

Budapest/Brüsszel – 2021.04.30.

 

 

 

 

Európai Polgár Díj: a magyar egészségügyi dolgozókat jelölik az ellenzéki EP-képviselők

Standard

 

EPD_MOKA koronavírus járvány okozta válsághelyzet soha nem látott feladat elé állította az európai egészségügyi ellátórendszereket és a benne dolgozó szakembereket. Az orvosok, ápolók és további szakdolgozók az elsők között álltak és állnak most is a vírus elleni harc frontvonalában, saját biztonságukat sem kímélve mentik és mentették az embereket. Egy egész élet hálája is kevés lenne azért az áldozatos munkáért, amivel gyógyítják a betegeket és reményt adnak a családoknak. Az elmúlt bő egy év megmutatta, hogy a legnagyobb bajban is számíthattunk a magyar egészségügyi dolgozók tudására, elhivatottságára, még akkor is, ha embertelen körülmények között kell helytállniuk. Vitán felül áll, hogy számunkra ők a járvány elleni harc legnagyobb hősei. A sokezer igazán “bátor ember”.

Az Európai Polgár Díj olyan személyeknek, illetve szervezeteknek jár, amelyek elősegítik az európai együttműködések elmélyítését, egymás jobb megértését, amelyek világító fáklyát tartanak mindannyiunk feje fölé az egyre többször ránk boruló sötétségben. Éppen ezért, mi, magyar ellenzéki EP-képviselők közösen a Magyar Orvosi Kamarát jelöljük idén az Európai Polgár Díjra, és rajtuk keresztül szimbolikusan minden magyar orvost, ápolót és egészségügyi szakdolgozót, akik az elmúlt időszakban is emberfeletti erővel védték Magyarországot és minden magyar életet. Számunkra nem kérdés, hogy idén, amikor a járvány már több mint egy éve torzítja és bénítja a mindennapjainkat, a magyar egészségügy hősei a legalkalmasabb jelöltek erre az elismerésre.

Ara-Kovács Attila (DK), Cseh Katalin (Momentum), Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Molnár Csaba (DK), Rónai Sándor (DK), Ujhelyi István (MSZP-Párbeszéd) 

Budapest/Brüsszel – 2021.04.29.

 

Ujhelyi: a vakcinaútlevél nem lehet a tagállami kormányok játékszere

Standard

passElfogadta az Európai Parlament az úgynevezett digitális zöld igazolványról, vagyis az európai vakcinaútlevélről szóló jogszabálytervezetet, azokat a módosítókat azonban leszavazta a többség, amely az Európai Unió által jelenleg még nem engedélyezett vakcinák esetében is azok automatikus és kölcsönös elfogadására szólította volna fel a tagállamokat. Magyar EP-képviselőként és az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának témafelelős alelnökeként azt a határozott álláspontot képviseltem a szavazáskor, hogy egyetlen uniós állampolgárt sem érhet hátrány az utazásai során azért, mert nem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinatípust kapott.

A mostani parlamenti döntéssel az a bizottsági javaslat kapott végül megerősítést, amely a tagállamokra bízza, hogy melyik nem uniós vakcinát és milyen módon ismernek el a vakcinaútlevél részeként. Mindegyik olyan módosítóindítványt megszavaztam, amely lehetővé tette volna, hogy a pusztán tagállami hatóságok által engedélyezett oltóanyagok is automatikusan elfogadottak legyenek az igazolványban; ezek végül nem kaptak többséget.

Nem kérdés ugyanakkor, hogy egy, a mostanihoz hasonló világjárvány kezeléséhez szükség van egy olyan egységes és jól koordinált igazolvány-rendszerre, amely garantálja az európaiak egészségét és biztonságát, valamint megnyitja belső határainkat, lehetővé téve ezzel újra a szabad, pontosabban a szabadabb mozgást. Ez nem csupán a turizmus gazdaságilag is életbevágó újraindítása, de például a nemzetközi kereskedelemben dolgozók, az ingázók vagy épp a külföldön tanulók problémamentes közlekedése miatt is elengedhetetlenül fontos. Éppen ezért a végső állásfoglalást – az általam támogatott módosítók elbukása mellett is – támogattam a turisztikai szakma érdekében. Továbbra is fenntartom, hogy egyetlen módon lehetne megnyugtatóan rendezni ezt a helyzetet: ha az orosz és a kínai oltóanyag-gyártók vállalnák az EMA soron kívüli vizsgálatát és engedélyeztetési folyamatát.

Rendkívül nevetséges volt a Fidesz magatartása, amely ezt az ügyet is leginkább csak saját kormányának öncélú fényezésére használta fel és miközben Magyarországon állami oltási kártyát vezettek be, addig az EP-ben az európai vakcinaigazolvány ellen érveltek, mondván: „védettségre van szükség, nem pedig védettségi igazolványra”. Határozottan állítom, hogy a vakcinaútlevél nem lehet a tagállami kormányok játékszere; az egységes uniós megoldásra szükség van, de az nem hozhat hátrányba egyetlen európai polgárt sem.

Brüsszel – 2021.04.29.