Közzétéve: 2017.10.22.
Orbán szája mozog, de Rákosi beszél belőle
„Ebben a helyzetben az imperialisták lázas aktivitást fejtenek ki, igyekeznek növelni nyomásukat a béketáborra, irányt vesznek olyan provokációkra, mint amilyeneknek Berlinben vagy Koreában voltunk tanúi. Sokszázmillió dollárt fordítanak a provokációk, szabotázsok szervezésére, s aktivizálják ügynökeiket, kémeiket, provokátoraikat (…) Nem kétséges, hogy az imperialisták és ügynökök itthon, nálunk is meg fognak próbálni mindent, hogy zavarják szocialista építésünket, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Ebben a helyzetben fontosabb, mint bármikor, hogy mindenki világosan lássa: pártunk és vezetése egységesebb, összeforrottabb, mint valaha.” Ugye ismerős fordulatok. Mintha csak Orbán Viktor beszélne a plakátokra festett „Soros-tervről”, külső hatalmak fizetett zavarkeltőiről, az országot eláruló szabad gondolkodókról. Mintha csak Orbán Viktor beszélne a „Soros-ügynökökről”, akik rárontanak a magyar nemzetre és mindent megtesznek, hogy szétzilálják a Nemzeti Együttműködés Rendszere által felépített sikeres és prosperáló magyar csodát. Pedig, aki olvas történelemkönyveket, az pontosan tudja, hogy az alábbi szöveg Rákosi Mátyástól származik. A kommunista pártfőtitkár 1953-ban beszélt erről a budapesti pártaktíván, hangsúlyozva, hogy „pártunk most a dolgozók életszínvonalának erőteljes emelésére vesz irányt; tudja ezt az ellenség is”. Elég behelyettesíteni a nemzetállami függetlenség, Brüsszel és Soros György nevét ebbe a beszédbe és máris ugyanott vagyunk: a Rákosi-korszak legsötétebb pillanataiban. Erős és súlyos párhuzam? Igen. De riasztóan igaz. Orbán és Rákosi rendszere ijesztően hasonlít egymásra, ugyanazokra az alapokra épül: mindkét rendszer erővel és anyagi eszközökkel lehetetleníti el a demokratikus nyilvánosságot, hallgatják és hallgattatják el a kormánynak kedvezőtlen híreket, emelik fel és teszik pozíciókba a hírhamisítókat, folytatnak uszító és hazug állításokra épülő propagandát, a kormányzat bírálóit pedig a nemzet ellenségének, idegen hatalmak kiszolgálóinak állítják be. Az az ember, aki újkori történelmünk egyik fontos forradalmi és rendszerváltó beszédét tartotta Nagy Imre újratemetésén, mára úgy beszél, mint Rákosi Mátyás.
1956 hőstetteinek és tragédiáinak egyik legfontosabb üzenete, hogy ha időben eltakarították volna a Rákosi-rezsimet, akkor a nép elkeseredett politikai küzdelme nem vált volna véres fegyveres konfliktussá. Orbán átkozott szerencséje, hogy a sokszázezer magyar fiatal, aki kénytelen volt elhagyni a hazáját a reménytelenség és a jövőtlenség miatt, most nem az utcán követeli a jogait, hanem külföldi keresetéből inkább milliárdokat küld haza a hátrahagyottaknak. Orbán épp az európai közösség nyitott határainak és befogadásának köszönheti, hogy nem gyújtották még rá az országot. Erős és súlyos párhuzam? Igen. De riasztóan igaz.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százhatvanharmadik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2017. október 22.