Közzétéve: 2020.06.06.
– Állásfoglalás az EU 2021-2027 közötti költségvetésének magyar prioritásairól –
Több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére a következő hétéves költségvetésben. A 2021-2027 közötti időszak részleteiről jelenleg is tárgyalnak az uniós intézmények és a tagállamok, a programok döntő hányadának megvalósítása jövőre kezdődhet meg. Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe. Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) számára eddig is kiemelten fontos volt, hogy hazánk minél hatékonyabban és minél célzottabban tudja felhasználni az Európai Uniós forrásokat, ám egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak mérséklésében most még inkább kiemelt szerepe lesz az elkövetkező hét évben Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak. Ezért – egyúttal az Európai Bizottság által megnyitott konzultációra adott válaszként is – konkrét javaslatot teszünk az uniós milliárdok felhasználásának súlypontjaira.
1.
A következő hétéves költségvetés fókuszában az embernek kell állnia!
A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban. Szociális Európát kell építenünk a következő hét évben, ennek kereteit a tagállamok által elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére és az abban szereplő célok egyértelműen kijelölik. A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia.
2.
Legyen az egészségügy kiemelt jelentőségű terület az Európai Unió számára!
A koronavírus járvány okozta válság egyértelműen rámutatott arra, hogy radikálisan meg kell növelni az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét a következő hétéves költségvetésben. Az előző pénzügyi ciklusban megalázóan alacsony volt ez a forrás. Bizakodásra ad okot, hogy a koronavírus-járvány utáni újjáépítési csomag („NextGenerationEU”) részeként bemutatott EU4Health-programhoz már 9,4 milliárd eurós keretet javasolt rendelni az Európai Bizottság; hasonlóan kiemelt forráseszközt várunk el a hétéves költségvetésben is. Ezzel együtt a büdzsé tervezésével párhuzamosan át kell tekinteni annak lehetőségét és szükségességét, hogy miként tudunk több uniós jogkört, illetve integrált felügyeletet biztosítani az uniós intézményeknek az egészségügy területén. A járvány bebizonyította, hogy a tagállami ellátórendszerek között tarthatatlan egyensúlytalanságok vannak, ezt pedig minőségi minimum-sztenderdek bevezetésével, integráltabb európai felügyelettel és jelentős forrásnöveléssel lehet feloldani. Magyarország esetében ez különösen igaz.
3.
Fókuszban a jövő generáció!
Külön intézkedések és forrásaikban megerősített programok szükségesek a várhatóan felerősödő ifjúsági munkanélküliség mérséklése érdekében. Érdemben növelni kell az Ifjúsági Garanciaprogram által kezelt támogatás összegét és szélesíteni annak hozzáférhetőségét, valamint célzott, az önkormányzatok által közvetlenül is lehívható forrást kell teremteni például bérlakás-építési programok finanszírozásához. Meg kell erősíteni és lehetőség szerint bővíteni azokat az európai kezdeményezéseket, amelyek az európai fiatalok egymás közötti megértését és kapcsolatteremtését segíti, így például biztosítani kell az ingyenes InterRail-bérlet program, a DiscoverEU hosszútávú jövőjét. A gyermekszegénység sajnálatos módon az egész Európai Unió területén jelentős kihívás, így Magyarország esetében is. Ezért a gyermekszegénység elleni küzdelemnek szintén kiemelt prioritást kell élveznie a 2021-2027 közötti költségvetési ciklus keretében Magyarországra érkező Európai Szociális Alap + felhasználásának tervezésekor.
4.
Zöldfordulat – European Green Deal!
Míg a digitalizáció fejlődése magában hordozza a folyamatos és radikális változást, a klímasemlegesség eléréséhez először magunkon kell kezdenünk a radikális változtatást. Az EU új növekedési stratégiáját jelentő európai zöld megállapodás (European Green Deal), valamint az Unió digitális- és ipari stratégiái létfontosságúak az EU fenntartható jövőjéhez, így hosszútávú versenyképességének megőrzéséhez is. A következő időszak újjáépítésének egyszerre kell szolgálnia a válságból való mihamarabbi kilábalást, és a jövő gazdasági és társadalmi modelljének kiépítését, amely szavatolja a jövő generációk biztonságát. A digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházás hozzá fog járulni a versenyképesség és a technológiai szuverenitás fokozásához. Ennek megfelelően az MSZP álláspontja szerint a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelt prioritásnak kell lennie a zöld- és digitális átmenet mielőbbi megvalósulásának. Javasoljuk, hogy elsősorban a következő területekre helyezzük a hangsúlyt a forrástervezés során: nagyszabású épület-korszerűsítési hullám elindítása, a tiszta hidrogén-, a megújuló energiák jelentős mértékű növelése hazánk energiamixében, a tiszta közlekedés, a fenntartható élelmiszerek és az intelligens körforgásos gazdaságba való beruházás, amelyek a fenntarthatóság mellett mind az elkövetkező évtizedek fejlődésének motorjai lehetnek.
5.
Közvetlen forrásokat az önkormányzatoknak!
Különösen fontos, hogy érdemben növeljük azoknak az alapoknak a számát, amelyekből a magyarországi települések közvetlenül pályázhatnak uniós támogatásért. Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek. A következő hét éves uniós költségvetésben garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni. Kiemelten fontos például egy olyan közvetlenül elérhető alap létrehozása, amelyből a jelentős orvos- és szakápolói hiányt az önkormányzatok célzott támogatással (bérkiegészítéssel, helyi szolgálati lakás vagy egyéb szolgáltatás biztosításával) csökkenteni tudják a saját, érintett régióikban.
6.
Jogállamisági kritériumokat!
Határozottan támogatjuk azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését. Közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az Uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk. Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék. Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára.
7.
Védjük meg a kohéziós- és agrártámogatásokat!
Az európai politikában egyre nagyobb hangsúllyal megjelenő stratégiai prioritások – mint például a zöld- és a digitális átállás megvalósítása -, illetve a koronavírus járvány miatt kialakult szociális- és gazdasági krízis jelentős mértékben át fogja alakítani a következő pénzügyi keret egészét, illetve annak célkitűzéseit. Az MSZP minden körülménytől függetlenül határozottan állítja: a kohéziós alapok által finanszírozott felzárkózást segítő hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, valamint a közös agrárpolitika keretében Magyarországra érkező források érdemben nem sérülhetnek és azok keretösszege érdemben nem csökkenhet, hiszen ezek az elmúlt években többszörösen bizonyították szerepüket és fontosságukat.
Budapest – 2020. 06. 01.