Közzétéve: 2023.12.27.
Van, akinek Tóth Gabi válása és Győzike bezöldülése volt az elmúlt év legfontosabb eseménye, politikai szemtanúként azonban nekem más miatt marad emlékezetes ez az esztendő. Számos rendkívül fontos esemény történt, nehéz is volt kiválasztani a szubjektív 5+1-es listámat.
Pedig volt itt aztán politikai nagyüzem az elmúlt több mint háromszáz napban! Az Európai Unióhoz utánunk csatlakozó horvátok például ebben az évben vezették be az eurót; vagyis szégyenünkre előbb, mint mi. Szintén idei esemény, hogy nemzetközi elfogadóparancsot adtak ki az agresszor Vlagyimir Putyin ellen, akivel a Fidesz miniszterelnöke azóta is bármikor örömmel parolázik és aki ellen régi elvtársa, Jevgenyij Prigozsin szervezett idén egy végül öngyilkos kimenetelű pancserpuccsot. Szintén idén történt, hogy a Pegazus-ügy és a Völner-Schadl korrupciós botrány miatt Varga Judit igazságügy-miniszter jobbnak látta, ha lemond posztjáról és inkább EP-képviselőnek menti át magát; van egy fogadásom rá, hogy ő lesz a következő magyar uniós biztos-jelölt. De ugyancsak 2023-ban történt, hogy Magyarországon járt Ferenc pápa, az európai kormányokban pedig eközben valóságos forgószínpad zajlott: a lengyeleknél megbukott Orbán illiberális barátja, a szlovákoknál viszont ez épp fordítva történt és a holland szélsőjobb is kormányközelbe került.
Mindezzel együtt számomra mégis az alábbi 5+1 esemény jellemzi leginkább a magunk mögött tudott esztendőt:
1.
Nem kérdés, hogy a 2023-as év legfontosabb eseménye a pedagógusok melletti tüntetéssorozat volt, a diákok korábban soha nem látott aktív kiállása és önszerveződése saját érdekeikért. Az Orbán-kormány március elején tette közzé a pedagógusok státusztörvényének tervezetét, amely országos méretű tiltakozáshullámot váltott ki. Volt olyan diáktüntetés, amelynek végén a Karmelita előtt a rendőrök indokolatlan mértékben léptek fel: könnygázt használtak és vegzáló eljárásokat indítottak a tinédzser demonstrálók ellen. A tiltakozás atekintetben sikertelen volt, hogy a parlamenti Fidesz-többség elfogadta a tanárok elleni bosszútörvényt, Novák Katalin pedig július első napjaiban kérdés nélkül aláírta azt. Mi mást várhattunk? Hogy meghallják vagy legalább meghallgatják a tiltakozókat? Ugyan már. Egy tény, hogy a tanárok melletti kiállás egyik látványos és bíztató fejleménye idén a diákok aktív önszerveződése: az Egységes Diákfront megalakulása és folyamatos fejlődése például fontos eseménye ennek az évnek. A diákok ébredése egyszerre figyelmeztetés a hatalomnak és egyszerre példa az önmagát kereső ellenzéknek. Tehát, tulajdonképpen mégsem volt sikertelen a megmozdulásuk.
2.
A legtöbben alulértékelték a tényt, pedig az idei év egyik nagyjelentőségű eseménye volt, hogy május 15-én olyan szakértői kormány lépett hivatalba Szlovákiában, amelynek miniszterelnöke egy magyar ember volt: Ódor Lajos. A történelemkönyvek nyilván feljegyzik majd, hogy a magát nemzetinek mondó fideszes kormány milyen mérhetetlen ellenszenvvel állt – az egyébként kiváló közgazdász, egyetemi oktató – Ódor Lajoshoz és kormányához. A kormánylap például hosszú cikket szentelt a kinevezésekor annak, hogy Ódor egészen bizonyosan „Soros embere”. Amikor a szlovák-magyar kormányfő egy nemzetközi eseményen azt találta mondani, hogy „Orbán Viktor pozíciója nem kellemes az uniós csúcstalálkozókon, mert a nézeteivel jobbára egyedül marad”, akkor a fideszes klaviatúra-pittbullok és kormányzati szóval-verő-legények egymásra licitálva ütötték. Ahelyett, hogy megbecsülték volna és tanultak volna tőle. Én, magyarként és politikai szemtanúként büszke vagyok arra, hogy Ódor Lajos személyében magyar kormányfője volt Szlovákiának. Ha csak egy rövid időre is.
3.
Csodálatos hír volt idén, amikor két magyar tudós is Nobel-díjat kapott: október másodikán fiziológia- és orvostudomány kategóriában az Amerikában élő biokémikus Karikó Katalin, majd egy nappal később a Németországban élő Krausz Ferenc nyerte el – két további kollégájával megosztva – a fizikai Nobel-díjat. Fantasztikus, valódi nemzeti büszkeségre okot adó esemény! Politikai szemtanúként valahol azt is megértem, hogy a kormány megpróbált némileg rátelepedni a két tudós győzelmére – még ha kicsit gusztustalan is volt, ez benne van a politikai pakliban. Az azonban mindenképpen mindannyiunkat – főként a döntéshozókat – gondolkodásra kell késztesse, hogy a két új díjazottal immár tizennyolcra emelkedett a magyar vonatkozású Nobel-díjak száma. Viszont közülük mindössze kettő volt olyan, akik akkor kapták az elismerést, amikor Magyarországon éltek magyar állampolgárként és a munkásságuk magyarországi tevékenységükhöz kötődött. Ők egyébként Szentgyörgyi Albert és Kertész Imre, akik végül szintén nem közös hazánkban töltötték életük egy jelentős részét. Jó lenne nem csak hazavárni, hanem itthon tartani tudósainkat.
4.
Nyilvánvaló, hogy az idei év egyik legtragikusabb és legfelkavaróbb eseménye az október 7-i terrortámadás Izrael ellen, amelyet a gázai övezetben működő iszlamista terrorszervezet, a Hamász követett el. A meglepetésszerű rakétatámadások és fegyveres betörések következtében legalább 1400 izraeli állampolgár halt meg ezen a napon, az egyik legmegrázóbb esemény kétségtelenül az volt, amikor a Hamász terroristái egy zenei fesztiválon bulizókra támadtak, tucatnyi túszt ejtve és lemészárolva több mint 250 ártatlan fiatalt. Ezekre az embertelen gyilkosságokra nincs mentség, még akkor sem, ha az évtizedek óta megoldatlan és súlyos bűnökkel terhelt gázai-izraeli konfliktust sem lehet kizárólag egyetlen szempontból megítélni, és nem lehet kizárólag csak az egyik vagy csak a másik fél veszteségei alapján viszonyulni hozzá. Súlyos és embertelen konfliktusról van szó, amely mindannyiunk életére kihatással van. Csak abban bízhatunk, hogy mielőbb hosszú távú és minden szempontból megnyugtató megoldás (béke) születik. Attól félek, hogy ez egyelőre még távoli.
5.
A 2023-es év egyik – a közvéleményben kevésbé felkapott, de kiemelten fontos – eseménye volt augusztus elseje, amikor a globális felmelegedés következtében a világ óceánjainak átlaghőmérséklete elérte a 20,96 celsius fokot, megdöntve ezzel a 2016-ban beállított rekordot. Idén a júliusi hónap hivatalosan is a legmelegebb feljegyzett hónap volt az emberiség történetében, a 2023-as esztendő pedig összességében bizonyosan a történelem legmelegebb éve lesz: köszönhetően annak, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,46 celsiusszal meghaladta az 1850 és 1900 közötti átlagot. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programjának vezetői szerint a hőmérséklet várhatóan tovább fog emelkedni: ennek hatására pedig még gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, így az aszályok, az áradások, a hurrikánok, vagy épp erdőtüzek. Szomorú, de még mindig vannak a világpolitikában olyan vezetők, vagy vezető pozícióra törő politikusok, akik hülyeségnek tartják a globális felmelegedést és az összehangolt cselekvés szükségességét. Csak halkan teszem hozzá, hogy a Fidesz miniszterelnöke rendszerint ezekkel a figurákkal barátkozik.
És akkor a +1:
Ez nyilván személyes, de ennyi szubjektív részletet engedjenek meg nekem így év végén. Idén júniusban jelentettem be, hogy nem indulok a jövő évi EP-választáson, ezzel egyszersmind megtörve több évtizede tartó aktív pártpolitikai és képviselői pályafutásomat. Azonban, ahogy akkor is mondtam, most is megerősítem: nem a politikától vagy a közélettől távolodom el, hanem csak a jelenlegi pártpolitikai mezőnytől. Azt gondolom, hogy közéleti civilként, a politikát értő és befolyásolni akaró közösség-építőként többet tehetek a következő időszakban a közös hazánkért, mint pártpolitikusként. Vagyis, aki mostani hatalmasként azt hiszi, hogy megszabadul tőlem: nagyon téved. Politikai Szemtanúként, közéleti megmondó-emberként, az Esély Közösség alapítójaként és szervezőjeként nagyon is itt leszek. És lesz mit mondanom.
Ujhelyi István – 2023.12.28.