Közzétéve: 2020.12.30.
A megkérdezettek több mint kétharmada, 71 százalék támogatja az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának megvalósulását Magyarországon – ez derült ki a Publicus Intézet/TeleQuest és az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) közös kutatásából, amelyet szerdán mutattak be egy online konferencián. A december első napjaiban 2500 fő megkérdezésével készült kutatás adatai szerint a magyarok 39 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek célja, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és szorosabb koordinációt hozzanak létre a tagállamok közegészségügyi rendszerei között. A koncepciót elsőként Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője tette az asztalra és vitatta meg hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, majd a vírushelyzet berobbanását követően elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója bővítette ki saját egészségügyi stratégiává. Az Európai Egészségügyi Unió átfogó programját végül az Európai Bizottság indította el és kezdte kibontani a koncepciót elsőként a járványkezelési és gyógyszer-stratégiai döntésekkel, de az Európai Tanács is támogatta legutóbbi konklúziójában, vagyis a program széles körű megvalósítása bizonyosnak látszik a következő években.
Az S&D és a Publicus/TeleQuest közös kutatása egyértelműsítette azt is, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósulását elsősorban az ellenzéki szavazók támogatják, a Fidesz bázisának 56 százaléka inkább nem szeretné. Legtöbben az MSZP és a Momentum szavazói állnak pozitívan a koncepcióhoz (97-97 százalék), de magas a támogatottsága a DK (94 százalék) és a Jobbik (93 százalék) bázisán is. Legtöbb támogatót a 30 és 44 közötti korosztályban mértek (84 százalék), legkevesebben, de így is kétharmados többségben a 18 és 29 közötti korosztályban vannak az egészségügyi unió-pártiak (66 százalék). A kutatás rámutatott arra is, hogy a választók jelentős többsége egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítani az egészségügyi kiadásokra (88 százalék), de annak is elsöprő támogatottsága van (87 százalék), hogy legyenek minimális minőségi követelmények az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell a polgárok számára. Annak már kevesebb támogatója volt, de még így is többségben vannak azok (64 százalék), akik szerint az Európai Uniónak kellene meghatároznia, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyi szolgáltatásokra fordítaniuk. Szintén a kutatásból derült ki, hogy a magyar választóknak egyelőre mindössze 28 százaléka van tisztában azzal, hogy az Európai Egészségügyi Unió programját egy magyar EP-képviselő, Ujhelyi István kezdeményezte: igaz, ez a szám a DK és az MSZP bázisán is érthető módon már meghaladta a 60 százalékot.
Az S&D frakció és a Publicus/TeleQuest közös felmérése azt is vizsgálta, hogy mennyiben és miként változna a magyar emberek véleménye az Európai Unióról, ha megvalósulna az egészségügyi unió programja: erre összesen 61 százalék válaszolt pozitívan, 13 százalék negatívan, 23 százalék pedig semlegesen. A kutatás másik fontos tanulsága, hogy bár a megkérdezettek 49 százaléka azt mondta: nem jó, ha az EU egyre több dologba szól bele, ugyanakkor 63 százalékuk azzal már egyetértett, hogy jobb, ha egy területen (például az egészségügy) a hazai mellett van uniós szabályozás is. A magyarországi állami egészségügy színvonalával kapcsolatban a megkérdezettek 61 százaléka nem volt elégedett, sőt, szerintük az elmúlt években inkább rosszabbodtak a körülmények. Ezzel a tendenciával egyedül a Fidesz-bázis megy szembe: a kormánypárti szavazók 82 százaléka elégedett az egészségügyben tapasztalt állapotokkal, sőt, úgy gondolják, hogy az elmúlt években javult az ellátás színvonala. A kutatás rávilágított arra is, hogy a választók jelentős többsége (73 százalék) úgy gondolja: egyre többeknek kell magánellátást fizetnie, mert az államiban nem kapja meg a szükséges ellátást, a választók 80 százaléka pedig egyértelműen úgy véli, hogy a koronavírus-járvány megmutatta az egészségügyi rendszer gyenge pontjait.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a kutatást ismertető konferencián többek között arról beszélt, hogy az Európai Egészségügyi Unió elsöprő támogatottsága visszaigazolja mindazt a munkát és erőfeszítést, amelyet az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban végzett. „Amikor tavaly év elején az asztalra tettem a koncepció első vitaanyagát, még nagyon kevesen hittek benne, hogy megvalósulhat. Most azonban már arról beszélünk, hogy az Európai Bizottság milyen lépésekben és milyen területeken kezdi kibontani ezt az átfogó koncepciót. Az egészséghez való jog alapvető emberi jog, ezért elfogadhatatlan, hogy jelentős különbségek legyenek az európai tagállamok egészségügyi ellátásában. A mostani kutatás eredménye újabb lendületet ad a munka folytatásában, bízom benne, hogy a magyar kormány is felismeri: nem elutasítani, hanem támogatni és továbbépíteni kell az Európai Egészségügyi Uniót, ez ugyanis minden magyar ember egyértelmű érdeke” – fogalmazott Ujhelyi István.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a konferencián többek között azt emelte ki, hogy komoly pártpreferencia alapú törés tapasztalható a magyar egészségügy jelenlegi helyzetének megítélésében: a kormánypárti szavazók és az ellenzéki tábor ugyanis gyökeresen ellentétesen ítéli meg az állapotokat. Pulai szerint a valóság megítélésében a pártpreferencia nélküli, „bizonytalan” szavazók véleménye lehet leginkább irányadó, akik nagy többségben az ellenzéki oldal valóságérzékelésével értenek egyet, vagyis rossznak és egyre romlónak írják le a magyar egészségügy helyzetét. A Publicus Intézet vezetője az átfogó kutatás ismertetése során arra is rámutatott, hogy az állami egészségügyhöz való megfelelő hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeket elsősorban a kevésbé iskolázott és alacsonyabb egzisztenciájú rétegek tapasztalják, vagyis a leginkább kiszolgáltatottabbak férnek hozzá a legkevésbé a megfelelő ellátáshoz.
Dr. Szelényi Zoltán, az Orosházi Kórház traumatológiai osztályának vezetője az online eseményen a kutatás kapcsán többek között arról beszélt, hogy a magyar egészségügy sajnálatos módon sereghajtó az Unióban, példaként említette az egészségben eltöltött évek alacsony számát is, amelyben szintén rosszul teljesítünk. Szelényi hangsúlyozta, hogy a lakosság egészségügyi állapotának javulása a GDP növekedését is magával hozza, vagyis az egészségügybe történő befektetés a gazdaságra is pozitív hatással van. A főorvos hozzátette: az Európai Egészségügyi Unió életre hívása mindenképpen elősegítené az egészségügyi rendszerek javulását, ezért kiterjesztené annak megvalósítását például a prevenció területére is.
„Az Unió értékközösség és nem csak érdekközösség, ebből pedig az következik, hogy az Európai Egészségügyi Unió egy fontos és előremutató, értékalapú kezdeményezés” – ezt már Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mondta az online eseményen. Kiemelte, hogy Ujhelyi István úttörő kezdeményezésének a koronavírus-járvány érthető módon egyfajta lökést adott, ezért is gyorsult fel a megvalósíthatósága. Kincses ezzel kapcsolatosan megjegyezte: előnyös lenne a program részeként koordinált uniós fellépést megteremteni a járványhoz kötődő adatszolgáltatás egységesítésében is, ez ugyanis szerinte elősegítheti a hatékonyabb védekezést. Kincses Gyula szerint az egészségügyi rendszerek teljes összehangolása és egységesítése csakis egy hosszabb és óvatos folyamat eredménye lehet, az Európai Egészségügyi Unió koncepciójában szereplő szolgáltatási és minőségi minimumok megteremtése azonban – például egy, a sikeres protokollokból összeállított tudástár létrehozásával – máris egy komoly előrelépés lehet ezen az úton.
Az S&D és a Publicus/TeleQuest közös kutatásának részletei elérhetőek az alábbi linken: https://publicus.hu/blog/a-tobbseg-tamogatja-az-europai-egeszsegugyi-unio-letrehozasat/
A tanulmány pedig letölthető: TeleQuest_Egeszsegugyi_Unio_2020_december_executive.
Budapest/Brüsszel – 2020.12.30.