Közzétéve: 2020.05.15.
– AZ EU EGÉSZSÉGÜGYI KOMPETENCIÁJÁNAK NÖVELÉSE –
HARC A COVID19 ELLEN ÉS A JÖVŐBENI KILÁTÁSOK
A koronavírus rámutatott arra, hogy az Európai Uniónak nincs elég erős eszköze olyan vészhelyzet kezelésére, mint például egy új fertőző betegség terjedése, amely természeténél fogva nem ismer határokat. Noha az EU jelentős kompetenciával rendelkezik a közegészségügy területén, az egészségügyi rendszerekért továbbra is a tagállamok felelnek, minimális uniós szintű együttműködéssel.
A Szerződés 168. cikke kimondja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, az Európai Bíróság pedig számos alkalommal mondta ki, hogy az EU belső piaci intézkedések révén is megvalósíthatja közegészségügyi célkitűzéseit.
Jelenleg az EU szabályozza többek között a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a dohányt, az alkoholt, az élelmiszert és a vegyszereket. Az EU-nak külön szabályai vannak a klinikai vizsgálatokra, az egészségügyi kutatásokat pedig a Horizont 2020, a hamarosan érvénybe lépő Horizon Europe, az Egészségügyi Program valamint más uniós alapok révén finanszírozzák. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mind végrehajtó ügynökségek, amelyek fontos közegészségügyi funkciókat látnak el. Az egészségügyi rendszerek korlátozott összehangolása többek közt önkéntes intézkedések, valamint a Határon Átnyúló Egészségügyi Irányelv és az Egészségügyi Technológiai Értékelési Rendelet révén zajlik, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások.
A sürgősségi reagálásért az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus, a Határon Átnyúló Egészségügyi Veszélyekről szóló Határozat (beleértve a közös beszerzést is), illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felel. Mindezek a jelenlegi válsághelyzetben lassan elérik teljesítőképességük határát.
A testi és szellemi egészséghez való jog alapvető emberi jog. Mindenkinek, megkülönböztetés nélkül, joga van modern és átfogó egészségügyi ellátáshoz. Meg kell őriznünk polgáraink jólétét nemcsak a mostani válság idején, hanem az azt követő időszakban is. Soha többé nem engedhetjük meg, hogy orvosok és ápolók ilyen mértékű kockázatnak legyenek kitéve és arra kényszerítve, hogy maguk döntsenek, ki kaphat egészségügyi ellátást és ki nem.
Ezért az S&D szorgalmazza az Európai Egészségügyi Unió mielőbbi, sürgős létrehozását, amely magában foglalja a következőket:
• Az EU egészségügyi rendszereinek stressz-tesztelése
• Új Irányelv az Egészségügyi Ellátás Minimumkövetelményeiről
• Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus
• Rendeletileg szabályozott, megerősített Közös Beszerzési Mechanizmus
• Az Átláthatósági Irányelv felülvizsgálata a gyógyszerek árképzéséről és megtérítéséről
• A Határokon Átnyúló Egészségügyi Irányelv és a Klinikai Vizsgálatokról szóló Rendelet teljes végrehajtása
• Megerősített uniós egészségügyi ügynökségek és megerősített polgári védelmi erőforrások
• Jogalkotási intézkedések az antimikrobiális rezisztencia és oltás területén
• Robusztus Gyógyszerészeti Stratégia és egy Európai Ellenálló Képességi Stratégia
• Európai Egészségügyi Adattér
• Az európai egészségügyi kutatás új megközelítése
• Új jogszabályok a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról
RÉSZLETEK
Stressz-tesztelés és az egészségügyi ellátás minimumkövetelményei
Annak biztosítása, hogy mindenki igénybe vehesse az egészségügyi szolgáltatásokat pénzügyi nehézségek nélkül – vagyis az egyetemes egészségügyi lefedettség – egy Fenntartható fejlődési cél, amely iránt minden ország elkötelezte magát 2030-ig. Az egészség beruházás az emberi tőkébe valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésbe, amely jelentősen hozzájárul az emberi jogok és méltóság védelméhez.
Az egészségügyi rendszerek az elmúlt évszázad egyik legsúlyosabb globális járványával állnak szemben. A mostani válság felfedi a tagállami egészségügyi kapacitások közötti különbségeket, és azt mutatja, bizony függünk szomszédjaink kellően strapabíró rendszereitől. Ezen kívül néhány tagállamot súlyosan érinti a „brain drain”, azaz az „agyelszívás”, mivel a magasan képzett egészségügyi szakemberek a jobb fizetés és a jobb feltételek reményében úgy döntöttek, olyan tagállamokban dolgoznak tovább, ahol ezek adottak.
Az elmúlt évek különféle típusú válságaival küzdve az Európai Unió megerősítette a túl gyengének bizonyult rendszereket. Egyebek közt stressz-teszteket végzett az energiaágazatban és a bankrendszerben ezen ágazatok ellenálló képességének és potenciális szükségleteinek felmérésére.
Annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőbeni pandémiás forgatókönyvekre, a tagállamoknak stressz-teszteket kell végezniük saját egészségügyi rendszereiken annak ellenőrzése érdekében, hogy kiderüljön, felkészültek-e a következő egészségügyi válságra. Ezeket a teszteket a Bizottság által megállapított paraméterek szerint kell elvégezni, hogy segíthessenek a tagállamoknak azon területek felismerésében, ahol nemzeti egészségügyi rendszerük fejlesztésre és további finanszírozásra szorul. A tagállamok pedig a lehető leghamarabb kötelezzék el magukat ezen tesztek elvégzésére.
A stressz-teszt eredményei alapján a Bizottságnak javaslatot kell tennie az egészségügyi ellátás minimumkövetelményeiről szóló Irányelvre. Ez magában foglalná a közös kritériumok egy sorát, amelyről rendszeresen be kellene számolni az Európai Bizottságnak, olyan paraméterek felhasználásával, mint például az egy főre jutó kórházi ágyak száma, a kritikus ellátási kapacitások, az egy főre jutó orvosok és ápolók száma, az egészségügyi kiadások mértéke, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és megfizethetőség mindenki számára, beleértve a kiszolgáltatott csoportokat is. Tartalmaznia kell az egészségvédelem megengedett minimum szintjét is. A releváns mutatókat összefoglaló Európai Egészségügyi Index segítene nyomon követni az egészségügyi rendszerek fejlődését az EU-ban. Míg az egészségügyi rendszerek irányítása, szervezése és finanszírozása továbbra is a Tagállamok hatáskörébe tartozna, az európai egészségügyi minimumkövetelmények garantálnák a betegek biztonságát, az egészségügyi dolgozók körülményeinek tisztességes színvonalát és az európai ellenálló képességet világjárványok és más közegészségügyi válságok esetén.
Emellett az egészségügyi mutatóknak az Európai Szemeszter szerves részévé kell válniuk, szerepelniük kell a Szemeszter reformjának napirendjében a fenntartható fejlesztési célok kapcsán.
Az S&D felhívja a tagállamokat, hogy végezzék el egészségügyi rendszereik stressz-tesztelését, értékeljék a járványokra való felkészültségüket és képességüket a Fenntartható Fejlődési Célok elérésére. Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimumkövetelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához.
.
Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus
A COVID19 különböző időpontokban és eltérő súlyossággal érintette és sújtja továbbra is a tagállamokat. Egyes egészségügyi rendszerek képességeit jelentősen meghaladta a járvány, míg másoknál maradtak még kritikus ellátási erőforrások. Számos egészségügyi szakember kifejezte érdeklődését a leginkább érintett területek támogatása iránt. A Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki a betegek kezelésének és az orvosok ideiglenes kiküldetésének megkönnyítésére más tagállamokban. Az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmust az orvosok és ápolók mobilizálására is felhasználták a tagállamokban, de a mechanizmus olyan képességeket is magában foglal, mint például a sürgősségi orvosi csapatok mobilizálása. A rescEU kapacitása olyan kulcsfontosságú erőforrásokat halmozott fel, mint például maszkok, lélegeztető gépek és laboratóriumi felszerelések, amelyeket ott lehet használni, ahol a leginkább szükség van rájuk. A Bizottság szakértői testületet hozott létre, amely rendszeresen konzultál az ECDC-vel és az EMA-val a COVID19-re való egészségügyi reagálással kapcsolatban.
Miközben ezt a munkát el kell ismerni, tényszerű, hogy az intézkedések nagy része túl lassan ment végbe, elsősorban azért, mert a rendszerek nem álltak időben készen, vagy korábban nem terhelték azokat a most tapasztalt mértékben.
Az S&D-frakció kéri, hogy ezeket a munkamódszereket formálják egy erősebb jogalkotási keretbe, a Határokon Átnyúló Egészségügyi Ellátásról szóló Irányelv intézkedései – melyeket nem megfelelően hajtottak végre – és az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus alapján. Ez lehetővé tenné a betegek és az egészségügyi szakemberek számára, hogy szükség szerint könnyebben mozoghassanak a tagállamok között, és azt is, hogy nagyobb szerepet kapjon a Bizottság az igények és a többletek felmérésében. Ennek a középpontjában egy, az ECDC által koordinált és az Egészségügyi- valamint a Válságkezelési Biztos által vezetett egészségügyi válságkezelő egység állna, melynek szintén része az EMA és a szakértői testület. Ez az egység rendelkezne egy pandémiás vészhelyzeti tervvel annak érdekében, hogy képes legyen összehangolt válaszlépésekre, illetve szabványosított információk alapján gyorsabban reagálni jövőbeni egészségügyi válsághelyzetekre is. A Parlament a COVID19-ről szóló állásfoglalásában korábban támogatta az általános felhívást egy Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus bevezetésére.
A reagálási mechanizmus részeként meg kell erősíteni a rescEU kapacitását. A legfrissebb eszköz, a rescEU még nem rendelkezik elegendő kapacitással és forrással, működését pedig a COVID-19 tapasztalatainak fényében felül kell vizsgálni.
Az S&D egy Európai Egészségügyi Reagálási Mechanizmus létrehozására szólít fel annak érdekében, hogy az EU mindig készen álljon arra, hogy szolidaritással és együttműködésben azonnal reagálni tudjon az egészségügyi veszélyekre. A szakértők által vezetett Mechanizmus saját orvosi erőforrásokkal rendelkezne a megerősített Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus keretében és a leghatékonyabb módon segítené elő a betegek és az egészségügyi dolgozók tagállamok közötti mobilitását.
.
Közös beszerzés és átláthatóság
A válsággal szembesülve néhány ország exportkorlátozások bevezetéséről döntött a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hazai ellátmányának védelme érdekében. Kerülnünk kell az „először én” jellegű viselkedést, amikor közös ellenség ellen harcolunk. Ezért van uniós szinten lehetőségünk gyógyszerek és oltások közös beszerzésére. Különösen a COVID19 vonatkozásában az S&D határozottan támogatja a jövőbeni oltások és gyógyszerek gyors, tisztességes, egyenlő és megfizethető hozzáférését, miután rendelkezésre állnak.
Tágabb értelmezésben pedig égető szükség van számos betegség újfajta kezelésére, különös tekintettel új antibiotikumokra az antimikrobiális rezisztencia növekedése elleni harcban. Az utóbbi évtizedekben nem fejlesztettek ki innovatív antibiotikumokat. Hasonlóképpen, más betegségek esetében is, az elmúlt években, csak kisszámú, valóban hatékony gyógyszert fejlesztettek ki; számos újonnan jóváhagyott gyógyszer célja a krónikus betegségek tüneteinek enyhítése, nem pedig gyógyításuk. Ezért amikor a valóban áttörést hozó gyógyszerek megjelennek, gyakran megfizethetetlenek a nemzeti egészségügyi rendszerek számára, és az EU tagállamai egymással versenyeznek a gyors hozzáférésért és a legjobb ajánlatért.
Az EU-s közös beszerzés kiváló eszköz, amely azért áll rendelkezésünkre, hogy elkerüljük az egymással való versengést és biztosítsuk a tagállamok számára a fontos gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való egyenlő hozzáférést. Rutinosabban kellene alkalmazni új gyógyszerek és oltások esetében. Támogatnunk kell az EU közös beszerzését új, innovatív antibiotikumok, új oltások és a hatékony, új gyógyszerek esetében, így például a Hepatitis-C elleni védelemre. Ritka betegségek esetében is alkalmazni kellene ezt az uniós eszközt, amelyekhez nem minden tagállamban állnak rendelkezésre a gyógyszerek az alacsony betegpopulációk vagy a magas árak miatt. Centralizáltabbnak is kellene lennie ennek a mechanizmusnak, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy gyorsabban reagáljon a felmerülő igényekre. A Határokon Átnyúló Egészségügyi Fenyegetésekről szóló Határozatot pedig át kellene alakítani Rendeletté, amely e problémák mindegyikével foglalkozna.
Sürgősen felhívjuk a Bizottságot és a Tagállamokat is, hogy vizsgálják felül a nettó árképzés és a különféle gyógyszerek költség-visszatérítésének átláthatóságát, hogy a tagállamok számára egyenlő alapok érvényesüljenek a gyógyszer-gyártókkal folytatott tárgyalások során az olyan gyógyszerek esetében, amelyeket nem közös beszerzés útján vesznek tőlük. Amikor utoljára, majdnem egy évtizeddel ezelőtt kísérlet történt erre, azt a Tanács akkor leállította. Biztosítanunk kell a klinikai vizsgálatok eredményeinek átláthatóságát a Klinikai Vizsgálatokról szóló Rendelet gyors végrehajtásával is, amely erősen késik.
Az S&D egy közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését szorgalmazza egy európai szabályozás keretében, elősegítve, hogy bizonyos gyógyszerek esetében ez váljon gyakorlattá. Javítani kell az átláthatósági intézkedéseket. Ez garantálja majd a kritikus gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való lehető leggyorsabb és egyenlő hozzáférést, elkerülve a tagállamok közötti árspekulációt.
.
Az EU gyógyszer és orvostechnikai eszköz ellátásának garantálása
Számos gyógyszer-ellátási lánc függ olyan aktív gyógyszer-összetevőktől (API-k) vagy generikumoktól, amelyeket Kínában vagy Indiában állítanak elő, néha világszerte csak egy gyárban. Az India által a COVID19 válság idején bevezetett kiviteli tilalmak, valamint a válság által okozott kínai termelés-csökkenés rámutatnak az alapvető gyógyszerek ezen ellátási láncoktól való függésének nagyon is valódi veszélyeire. Mindez hangsúlyozottan indokolja a kulcsfontosságú termékek európai gyártás-megerősítésének szükségességét, egy erős uniós egészségügyi ipar felépítésével, amely képes kórházak számára felszereléseket gyártani, ideértve az orvostechnikai eszközöket, az aktív gyógyszerészeti összetevőket és a gyógyszereket.
Arra számítunk, hogy a Gyógyszerészeti Stratégia, amelynek véglegesítését eredetileg az év végére várunk, kezeli majd ezt a kérdést. A stratégiának tartalmaznia kell jogalkotási intézkedéseket, politikákat és ösztönző kezdeményezéseket az alapvető API-k és gyógyszerek előállításának szorgalmazására az ellátás biztonsága érdekében, ehhez kapcsolódóan pedig egy uniós rendszer létrehozását is a gyógyszerhiány ellenőrzésére. E tekintetben el kell készíteni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök kötelező nemzeti nyilvántartásait, összpontosítva a legkritikusabbakra. Ezeket az egyes tagállamokban kell tartani, és a nyilvántartásokról tájékoztatni kell a Bizottságot valamint az EMA-t annak biztosítása érdekében, hogy a hiány előre látható és megoldható legyen.
A gyógyszeripar számára célzott iránymutatásokra van szükség a Közbeszerzési Irányelvben. Ezeknek az iránymutatásoknak tisztázniuk kell a tagállamoknak szóló ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy mit kell külön figyelembe venni a gyógyszeripar számára a pályázatok odaítélésekor. Ennek a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” („MEAT” kritériumok) elvén kell alapulnia, amelynek célja a legjobb ár-érték arány biztosítása, nem pedig a legolcsóbb terméké. A mérlegelni kívánt kérdéseknek tartalmazniuk kell az EU ellátás biztonságához való hozzájárulást és a gyártáshoz szükséges elegendő átfutási időt a betegek gyógyszerellátásának garantálása érdekében.
Az S&D felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegye közzé a Gyógyszerészeti Stratégiát az EU ellátásbiztonságának növelése és az alapvető API-k és gyógyszerek előállításának ösztönzése érdekében Európában. Felhívjuk a Bizottságot arra is, hogy rendelje el a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök nemzeti nyilvántartásainak megosztását az EU-val. A közbeszerzésnek ezen célok elérésére is törekednie kell.
.
Az EU ügynökségeinek és iránymutatásainak megerősítése az egészségügy területén
Az S&D felszólítja a két fő uniós egészségügyi ügynökséget, az ECDC-t és az EMA-t, hogy jelentősen erősítsék meg kompetenciáikat, költségvetéseiket és humán erőforrásaikat, hogy mindenkor képesek legyenek világszínvonalú közegészségügyi védelmet nyújtani – így járványok idején is. A felhívást az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalása is támogatja. Nemcsak e pillanatban felbecsülhetetlen a munkájuk, hanem az EU-ban fennálló folyamatos egészségügyi veszélyek, így például a HIV, a tuberkulózis és a hepatitis, az antimikrobiális rezisztencia, a krónikus betegségek és a jövőbeni járványok kezelésében is. Az ECDC-nek képesnek kell lennie laboratóriumi munka elvégzésére és a fertőző betegségek vizsgálatának koordinálására is. Az EMA-nak kulcsszerepet kell játszania a válságok során bekövetkező uniós klinikai vizsgálatok megtervezésének és jóváhagyásának összehangolásában, ideértve a kísérő diagnosztika alkalmazását is, hogy a kutatóknak gyors tanácsadást és hozzáférést biztosítsanak az EU klinikai vizsgálati helyszíneihez a legszükségesebb vizsgálatok elvégzése során.
Az EU-nak nincs közvetlen megfelelője az Egyesült Államok Biomedicinális Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatóságára (BARDA), amely a bioterrorizmussal, a kémiai, nukleáris és radiológiai veszélyekkel, valamint a pandémiás influenzával és a feltörekvő betegségekkel kapcsolatos beszerzésért és az ellenintézkedések kidolgozásáért felel. Fontolóra kell venni egy EU BARDA létrehozását. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerepét szintén meg kell erősíteni annak biztososítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ne kerüljenek veszélybe.
Az ügynökségek és a Bizottság elősegítik a bevált gyakorlatok megosztását, és nagyon releváns útmutatásokat és stratégiákat dolgoznak ki. Ezen útmutatások követése azonban nagyrészt önkéntes alapon történik. Például az antimikrobiális rezisztenciára és a vakcinázásra vonatkozó uniós akcióterveket kötelező intézkedésekkel kell megerősíteni, ideértve az állampolgárok uniós oltási kártyájának bevezetését. A rákszűrésre vonatkozó iránymutatásokat is kötelezővé tehetnék. A COVID19 krízis során láttuk, hogy a különböző tagállamok eltérően rögzítik a COVID19 kapcsán bekövetkezett haláleseteket, illetve gyógyulásokat, ami megnehezíti az adatok uniós szintű összehasonlítását. Az ECDC ugyan kidolgozhat egy útmutatást ezzel kapcsolatban, de a tagállamok feladata, hogy azt kövessék. Az ECDC ilyen jellegű kulcsfontosságú útmutatásait kötelezővé kell tenni, valamint a fertőző betegségben szenvedő betegek kórházi ápolására és hazaengedésére vonatkozó közös protokollokat is. A szabványosítással, az adatok megosztásával, valamint a nemzetközi egészségügyi adatszabályok elfogadásával és előmozdításával a Bizottságnak szintén foglalkoznia kell az Európai Egészségügyi Adattér létrehozása során, teljes mértékben tiszteletben tartva az európai adatvédelmi keretet, ideértve a GDPR-t is.
Az új technológiai megoldások és újítások változást hozhatnak a COVID-19-hez hasonló pandémiákkal és egészségügyi válságokkal szemben, valamint a jelenlegi helyzetből való kilábalás és a korlátozások feloldása után. Új megoldások felmerülésekor az EU-nak mindig a közös megközelítésre kell törekednie a Tagállamok közötti együttműködés fokozására és a határokon átnyúló intézkedésekre.
Az S&D felszólít az ECDC és az EMA költségvetésének és hatásköreinek növelésére, az EU BARDA létrehozásának mérlegelésére, valamint az EU-OSHA szerepének megerősítésére. Az EU útmutatásait és akcióterveit bizonyos esetekben kötelezővé kell tenni, és jogalkotási intézkedésekkel kell megerősíteni. Az adatokat rutinszerűbben kell megosztani, miközben biztosítják a minőségi és biztonsági előírásokat, az adatokhoz való hozzáférés és az ellenőrzés átláthatóságát, valamint a betegek magánéletének és a GDPR teljes tiszteletben tartását. E tekintetben az S&D javaslat kidolgozását szorgalmazza az Európai Egészségügyi Adattér Létrehozásáról.
.
One Health – “Egy” egészség
A COVID19 rávilágított az emberi egészség és a bolygónk egészsége közötti egymásra utaltságra. A zoonózis kialakulását (mint például a COVID19-é, amely az állatokról képes az emberre is átterjedni) súlyosbítja az éghajlatváltozás és a környezet romlása. Nagyobb figyelmet kell fordítani a nem fenntartható gyakorlatok következményeire, amelyek az élőhelyek és a biodiverzitás elvesztéséhez, valamint az antimikrobiális rezisztenciához vezetnek. Világosan ki kell emelnünk az emberi egészség, az állati egészség és a környezetvédelem közötti kapcsolatokat, és meg kell vizsgálnunk az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazásának lehetőségeit Európában: kezdve az antibiotikumok nem megfelelő és túlzott mértékű emberi alkalmazásával szembeni fellépéssel, ahogyan az állatok esetében ezt már megtettük. Az Európai Referenciahálózatokat (ERN-ek), amelyek távolról egyesítik a speciális szakterületű európai szakértőket, ki kell terjeszteni a fertőző betegségekre és a zoonózisra vonatkozóan. A tagállamok kiváló szakemberekből álló tudásközpontokat építhetnek ezekre a témákra és más sürgős egészségügyi kérdésekre, melyek csatlakozhatnak az ERN-khez.
A COVID19 súlyosbodása olyan problémákkal, mint például a dohányzás, a rossz táplálkozás, a levegőszennyezés és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek, rámutat arra, hogy mennyire fontos a munkánkat holisztikus megközelítésben folytatni ezeken a területeken.
Az S&D cselekvésre szólít fel az emberi, állati és környezeti segítségnyújtás terén, hogy megvédhessük magunkat további újonnan megjelenő betegségekkel szemben. Jogalkotási intézkedéseket kell hozni az EU-ban az antibiotikumok emberi alkalmazásáról, és globális szinten is megállapodásra kell jutni e téren. Az S&D az ERN-ek kibővítését szorgalmazza, hogy több kérdéssel tudjanak foglalkozni, beleértve a fertőző betegségeket és a zoonózist.
.
Európai ellenálló képesség
A COVID19 válság rávilágított az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerek ellenálló képességének hiányára, de az iparágak gyengeségeit is felfedte. Az S&D felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy stratégiát egy „Ellenálló Európáról”, amely kockázatértékelési térképet és beavatkozási lehetőségeket is magába foglal, többek között az egészségügyi rendszerek megfelelő irányításának és beruházásainak, valamint az európai szintű pandémiás reagálás kezelésére, beleértve az EU rugalmas ellátási láncait is. Erre az EU egészségügyi szuverenitásának visszaszerzése érdekében is szükség van, ahogyan az európai orvosi- és sebészeti gyártóipar, mint egy, a csúcstechnológiát és a magas hozzáadott értéket képviselő ágazat fellendülése érdekében is. Az egészségügyet pedig az Európai Unió Kulcsfontosságú Stratégiai Értékláncaként kell meghatározni.
A beavatkozásoknak a polgárok védelmére és biztonságára, a kritikus infrastruktúrák kezelésére, valamint a digitalizáció és az automatizálás teljes kihasználására kell összpontosítaniuk. Az orvosi távdiagnosztika- és kezelés segít majd enyhíteni az európai egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást, nagy távolságra kiterjesztve a speciális egészségügyi szolgáltatásokat, hatékonyan kiküszöbölve az orvos és a beteg együttes jelenlétének szükségességét egy helyen, valamint csökkenti a költségeket és korlátozza a fertőző betegségek átterjedésének lehetőségét a betegek és az egészségügyi szakemberek között, ahol ez lehetséges. A helyi és regionális szinten adott szükségleteket és forrásokat is fel lehet térképezni annak érdekében, hogy olyan információkat közvetítsenek, amelyek a Bizottság számára nagyon hasznosak lehetnek a járványok kezelésére tett központosított döntések meghozatalában.
.
Az EU egészségkutatási jövőképe
A COVID-19 egyértelműen rávilágít, hogy összehangolt, együttműködő és nyílt megközelítésre van szükségünk a kutatás területén, különös tekintettel a jövőbeni pandémiák megelőzését és az azokból való kilábalást elősegítő kutatásokra. Míg a kutatási eredmények szempontjából Európa vezető szerepet játszik mind a minőség, mind a mennyiség szempontjából, jobb eredmények születnek (többek között orvosi területen), ha ezt a kutatást olyan termékek előállítására összpontosítják, mint például a gyógyszerek, az oltások, vagy berendezések és eszközök, amelyek célja a mentés vagy az életminőség javítása. Az Európai Bizottságnak nagyobb szerepet kell kapnia a nemzeti szinten végzett kutatások koordinálásában. Jelenleg a kutatással kapcsolatos döntéseket elsősorban a tagállamok hozzák meg. „Európai kutatásnak” elsősorban az Európai Unió által finanszírozott kutatást tekintik, nem pedig az egész európai kontinensen történő bármely kutatást. Míg a legtöbb tudományos közegészségügyi kutatási kiadvány (és kivonat) mára már angol nyelven készül, addig a közegészségügyi kutatásokat elsősorban nemzeti nyelveken végzik, amelyeket le kell fordítani tudományos jelentések készítése céljából. Ezenkívül a nemzeti finanszírozási ügynökségek révén megvalósuló kutatási projektek törvényi vagy rendeleti jelleggel gyakran a finanszírozó tagállam kutatóira korlátozódnak, ami azt eredményezi, hogy a határokon átnyúló egészségügyi kutatások száma továbbra is elenyésző. Az Egészségügyi Program célja a határokon átnyúló egészségügyi kutatások és projektek ösztönzése, ám költségvetése rendkívül alacsony. Az Európai Bizottság, a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel közreműködve hozzájárulhat az akadályok leküzdéséhez, az átfedéseket elkerüléséhez és az értékes ötletek támogatásához a betegek és a polgárok érdekében. A nyílt tudomány kulcsfontosságú lesz e tekintetben, és mivel az EU úttörő szerepet játszott ezen a téren, ezt az erősségét arra kell használnunk, hogy továbblendítsük vezető pozícióját.
A Horizont 2020 és a Horizon Europe célja az európai együttműködési projektek finanszírozása olyan területeken, mint a környezetvédelem, az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás, az egészség-meghatározó tényezők és az egészségügyi szolgáltatások, de a tagállamoknak integrálniuk kell ezeket nemzeti programjaikba, hogy az Európai Unió jobban teljesíthessen az egészségügyi kutatás és az innováció területén, és globálisan versenyképes maradhasson, elkerülve a harmadik országoktól való függést. Ez kulcsfontosságú a válságból való kilábaláshoz. Ennek elősegítéséhez erős pénzügyi támogatásra van szükségünk a kutatás és az innováció számára. Ha a kutatást teljes egészében vagy részben európai és más állami források finanszírozzák, az eredményeket mindenképpen közkincsnek kell tekinteni, és egyértelmű megfizethetőségi és hozzáférhetőségi feltételeket kell hozzájuk kötni.
Az S&D az európai kutatás új integráltabb megközelítését szorgalmazza annak biztosítása érdekében, hogy azt teljes körűen összehangolják, és hogy az egészségügyben ki tudjuk használni a világszínvonalú kutatási kapacitásainkat. Az Egészségügyi Program költségvetését növelni kell.
.
Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
Minden munkavállalónak joga van az egészséges és biztonságos munkahelyhez, függetlenül a munkáltató méretétől, a szerződéstől vagy a munkahelytől. A biztonságos munkahelyek jók a munkavállalóknak, de a vállalkozások és a gazdaság számára is előnyösek – a kevesebb munkahelyi baleset és betegség egészségesebb és boldogabb embereket jelent, akik több munkát végeznek kevesebb idő alatt és több pénzt spórolnak meg egészségügyi rendszereink számára. Ezért azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy folytassa a munkavállalók rákot és a DNS-mutációt okozó anyagokkal szembeni kitettségének védelméről szóló Irányelv frissítését, és terjessze ki a szaporodásra káros, valamint a citotoxikus anyagokra is.
Az új Egészségvédelmi és Biztonsági Stratégiai Keretrendszer kidolgozása már régóta esedékes, és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság garantálása szempontjából reagálnia kell a COVID-19 válságra is. A világjárvány miatt munkavállalók milliói dolgoznak távmunkában, stresszes körülmények között, túlterheltek és veszélyeztetik saját egészségüket. Ebben az összefüggésben sürgősen szükség van egy sor jogalkotási intézkedés bevezetésére EU-s szinten.
Az S&D szorgalmazza a “Lekapcsoláshoz való Jogról” szóló jogszabály, továbbá egy új, a munkával összefüggő izom- és csontrendszeri rendellenességekről (például a hát-, nyaki vagy vállfájdalmakról) szóló új irányelv, valamint a munkahelyi mentális jólétről szóló új irányelv kidolgozását. Utóbbi célja a szorongás, a depresszió és a kiégés, mint foglalkozási megbetegedések felismerése, mechanizmusok létrehozása a megelőzésre, illetve az érintett munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetése, valamint a munkavállalók védelme a munkahelyi mentális betegségekkel szemben.
