Közzétéve: 2022.07.18.
“Változni fog és változnia is kell a munkaerőpiacnak, ez nem vitás; azonban, hogy ez jó irányban változik-e majd és értjük-e a modern idők szavát, az már sokkal nyitottabb kérdés” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a budapesti Európa Pontban általa kezdeményezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen. Az MSZP európai politikusa a “Négynapos munkahét – kell ez nekünk?!” címet viselő konferencián azt hangsúlyozta, hogy sokaknak talán időszerűtlennek tűnik most a munkaerőpiac és benne a munkaidő változásairól beszélni, amikor emelkednek a rezsiköltségek, beszűkül a kisadózó önfoglalkoztatók lehetősége és tüntetések zajlanak az országban, de mindezek szerinte együttesen is érdemi hatással vannak a munka világára, amelyekre időben fel kell készülni. Ujhelyi rámutatott, hogy számos országban vannak már sikeres példák a négynapos munkahét bevezetésére, de egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz végül az általános, hiszen egyes példák azt mutatják: hasznosabb az ötnapos munkahét megtartása, de nyolc- helyett csak hatórás munkanapokkal. “El tudom fogadni azt az érvelést, ami azt mondja: húsz százalékkal csökkenteni kell a munkaidőt, de közben a munkabérnek és a termelékenységnek is meg kell maradnia száz százalékosnak” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője a konferencia nyitóbeszédében.
Charlotte Lockhart, a 4DayWeekGlobal mozgalom társalapítója video-üzenetben köszöntötte az esemény résztvevőit. Ebben többek között arra bátorította a magyarországi döntéshozókat, hogy gondoljanak a termelékenységre, amit a négynapos munkahét bevezetésével bizonyíthatóan megnövelnének, illetve gondoljanak az emberek és a társadalom számára jelentkező előnyökre. “Tudjuk, hogy a munkaidő csökkentése jót tesz az országoknak. Jó az embereknek és jó a bolygónknak, de még az üzleti életnek is. Szóval ne féljenek tőle, könnyebb, mint gondolnák, és amikor készen állnak, mi itt leszünk Önök mellett, hogy segítsünk a kísérleti projektekben és abban, hogy végül bevezessék” – fogalmazott a videóban Charlotte Lockhart. A konferencia szervezőjeként Ujhelyi István ehhez kapcsolódóan hozzátette: megállapodtak a világmozgalom alapítóival abban, hogy ősszel képzéseket és pilot-projekteket indítanak majd közösen Magyarországon is a négynapos munkahét bevezetéséhez kapcsolódóan.
Andor László, az Európai Bizottság korábbi, foglalkoztatás-ügyért is felelős uniós biztosa felszólalásában többek között azt mondta: olyan kezdeményezésről van szó, amely kiváló javaslatnak tűnik, azonban senki nem gondolhatja, hogy minden problémát megold. Az európai szakértő szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább segít a négynapos munkahétre való átállás, de a mellékhatásait is célszerű ugyanakkor figyelni és kezelni. Andor László elmondta, hogy az eddig megismert programok eredményei szerint a négynapos munkahétre való átállás javítja a munkahelyi életminőséget, ezáltal pozitívan hat a termelékenységre (kevesebb lesz például a munkahelyi hiányzás és betegség miatti távollét), érdemi előnyei vannak a fenntarthatóság kapcsán és a nemek közötti munkamegosztás területén, de a volt uniós biztos arra is rámutatott, hogy minél több évet tud egészségesen a munka világában tölteni valaki, annál inkább javulni fog a nyugdíjban és a munkában eltöltött évek aránya, ami demográfiai szempontból különösen fontos. Andor történelmi példaként a “fordizmust” is megemlítette, kiemelve, hogy Henry Ford vezette be annak idején először az ötnapos munkahetet a hatnapos helyett és ezzel nemcsak a termelékenységet növelte, de dolgozói megbecsülését is, hiszen “kevésbé használódtak” el a futószalagok mellett. Andor rámutatott ugyanakkor, hogy az egyik legnagyobb akadálya a négynapos munkahét bevezetésének az adott országok jogrendszere, szerinte Magyarországon ez különösen komoly probléma, hiszen – mint mondta – nálunk a törvényhozók épp ezzel ellentétes irányba mozdultak el az úgynevezett “rabszolgatörvénnyel”. A volt uniós biztos szerint a négynapos munkahét bevezethetőségéhez elsőként javítani kell a menedzsment kultúrát és növelni a szociális párbeszédet.
“Magyarországon már sokan alkalmazzák a négynapos munkahetet, csak úgy hívjuk: tizenkét órázás” – fogalmazott László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke a kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként. Az érdekképviseleti szakember arról beszélt, hogy a magyar munkavállalók súlyosan le vannak terhelve, nagyon sok a túlóra, ez pedig meglátszik az érintettek egészségi állapotán is. A négynapos munkahét, illetve a munkaidő-csökkentés kapcsán kiemelte, hogy először el kell tudni magyarázni az érintetteknek, hogy ez nem jelent kevesebb fizetést. László kockázatként sorolta fel az érvek között azt is, hogy ha lecsökken a munkaidő, akkor a magyar dolgozók többsége azt nem pihenéssel, hanem plussz munkával, “tusival” fogja eltölteni, így pedig az egész projekt célja megkérdőjeleződhet. László Zoltán szerint Magyarországon nem elég rugalmas egyelőre a munkaszervezés, ezért ha nem jól készítik elő a négynapos munkahét bevezetését, akkor nem csak munkaadói, de munkavállalói oldalról is ellenállásba ütközhet. “A jövő munkahelyein két ember lesz: egy ember és egy kutya. A kutya vigyáz a gépekre, az ember ad enni a kutyának” – tette hozzá a munkaerő-piaci változásokat szemléltetve a szakszervezeti vezető.
“Az emberi szervezetet nem arra találták ki, hogy napi tíz órát dolgozzon fizikai vagy szellemi területen” – ezt már Dr. Hollósy-Vadász Gábor pszichológus, a Budapesti Metropolitan Egyetem munkapszichológiát és emberi erőforrás gazdálkodást tanító adjunktusa mondta a kerekasztal-beszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy a szellemi munkát végző dolgozók legfeljebb négy-öt órát tudnak magas koncentrációval és hatékonysággal dolgozni egy nap, és ha nem regenerálódnak megfelelően, akkor másnap még ennyit sem fognak tudni teljesíteni. Az adjunktus szerint a hatórás munkanap lenne pszichésen és fizikailag is az ideális, ezért ő nem a négynapos munkahét bevezetését tanácsolja, hanem az ötnapos munkahét megtartását, de a munkaórák napi ötre, maximum hatra történő csökkentését. Hollósy-Vadász hozzátette, hogy a fizikai dolgozók esetében viszont már inkább van értelme a napi nyolc óra munka mellett lerövidíteni a munkahetet négy napra, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy fontos odafigyelni és felkészülni arra is, hogy az érintett dolgozók a felszabaduló idejüket hasznosan és értékesen tudják eltölteni. Az adjunktus szerint a négynapos munkahétről szóló kezdeményezés legnagyobb kockázata éppen a terjedő munkamánia és a cégek fokozódó elvárása, amelynek alapján sokan még a heti öt napnál is többet dolgoznak, hiszen szabadidejükben is e-maileket néznek, folyamatosan munkaügyben kommunikálnak.
Szakonyi Péter gazdasági szakújságíró a konferencián szintén azt emelte ki, hogy már a covid-járvány idején is megmutatkozott az a negatív hatás, miszerint a munkahelytől távol töltött idővel az emberek nem feltétlenül tudnak mit kezdeni, vagyis nem tudják a megnövekedett szabadidejüket jól kihasználni és ez újabb pszichés betegségekhez, frusztrációkhoz vezethet, ezek kezelésére pedig a magyar egészségügyi rendszer nincs felkészülve. Szakonyi arra is rámutatott, hogy jelenleg szinte mindenhol munkaerőhiány van, feszültség az ellátási láncokban, a gazdasági válság pedig érdemben átalakítja majd a munkaerőpiacot, ami kihatással lehet a négynapos munkahétről szóló kezdeményezés elfogadottságára és sikerességére is. A szakújságíró szerint elsőként a közigazgatásban – párhuzamosan az e-ügyintézés fejlesztésével – lehetne hatékony próbát tenni a négynapos rendszer bevezetése kapcsán.
Az eseményen kérdésre válaszolva a kezdeményező Ujhelyi István EP-képviselő hozzátette: Magyarországon számos kisebb, elsősorban informatikai cégek vezették be sikerrel ezt a munkarendszert, de már a multik is – hazánkban például a Telekom – indított pilot programot ezzel kapcsolatban, amelynek a kiértékelése jelenleg is zajlik; az önkormányzatok közül pedig jelenleg Szombathely készít elő hasonló programot. Ujhelyi István ismét megerősítette, hogy ősszel nemcsak az Európai Unióban, de Magyarországon is “hangos zajt akar csapni” a témában, ezért az európai döntéshozók mellett a hazai önkormányzatok és vállalkozások körében is kezdeményezésekkel és programokkal kíván élni a témában; ebben pedig a már hivatkozott 4DayWeekGlobal nevű nemzetközi mozgalom partnerségére számíthat.
Budapest – 2022.07.18.