Közzétéve: 2016.03.31.
Az ókori „hajózni kell, élni nem muszáj” bölcsességét talán úgy fogalmazhatjuk újra, hogy „utazni kell, legfeljebb máshogyan”. Utazni ma legalább annyira kell, mint, amennyire évezredekkel ezelőtt a tengereken árut szállítani. Az egyiptomi, tunéziai, vagy afganisztáni, sőt, akár a törökországi merényletekre még lehet azt a választ adni, hogy nem kell ezekbe az országokba utazni, mert ott vallási polgárháború zajlik. De Párizs és Brüsszel más. Ezek a robbantások nem Franciaországról, vagy Belgiumról szóltak. Ezekkel egész Európát akarták megfélemlíteni, bizonytalanná tenni.
A március 22-i, brüsszeli repülőtéri terrorakció visszavetheti a légi forgalmat, legalábbis a szabadidős turizmusban, s a közeli, autós úti célok felé terelhetik azokat, akiknek nem muszáj üzleti célból, vagy családlátogatás miatt repülőre szállniuk. A metróban elkövetett támadás már azt is eredményezheti, hogy az utazók, hacsak tehetik, kerülni fogják a nagyvárosokat, vagy a nagy tömeget vonzó helyeket, például fesztiválokat, sporteseményeket, vagy akár múzeumokat és hatalmas szállodákat. Persze korai lenne még megszabadulni a légitársaságok, vagy a nagy szállodavállalatok részvényeitől, de nem elképzelhetetlen, hogy a tragédiából a belföldi, illetve regionális turizmus még profitálhat is, s minden eddiginél nagyobb lesz a kereslet az airbnb típusú szálláshelyek, a kis panziók és a bérautók iránt.
Szerkesztőségünk megkérdezett néhány szakembert, mit gondol a tragédia turizmusra gyakorolt rövid távú hatásról, s mi lehet az ágazat hosszú távú önvédelmi reakciója? A legtöbben, vélhetően, további információkra várnak, ez lehetett az oka, hogy csak kevés választ kaptunk, azokat viszont idézzük, röviden:
Kam Jandu a rövid távú hatásról elmondta: ahogyan az a párizsi terrortámadások alkalmával is történt, számos, az adott városba közlekedő járat törlésére lehet számítani. A látogatók száma Párizs esetében mostanra (a tragédia után 4 hónappal – a Szerk.) kezd visszatérni a megszokott szintre. Brüsszelben is minden bizonnyal valami hasonló várható.
Az ágazat lehetséges reakciójáról szólva a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója elmondta, hogy a borzasztó események ellenére emlékeztetni kell utasainkat, hogy a légiközlekedés az utazás legbiztonságosabb formája. A biztonsági szolgálatok minden bizonnyal a korábbiaknál még szigorúbban fognak gondoskodni az utasok biztonságáról. Fontos, hogy az ilyen, minden bizonnyal terroristák által elkövetett cselekmények ne eredményezzék a mindennapi élet, az utazás és a turizmus leállását. A brüsszelihez hasonló incidensek teljességgel elfogadhatatlanok, s nem szabad hagyni, hogy eltántorítsanak minket attól, hogy a lehető legteljesebb módon éljük mindennapi életünket, aminek része az utazás.
Ujhelyi István EP-képviselő szerint a rövidtávú következmények hamar láthatóak lesznek. Ahogyan Törökország esetében is a tragikus támadások nyomán a beutazások száma érdemben csökkent, s ugyanez történt Párizs esetében is. A terrorizmus európai megjelenése egyértelműen és érdemben befolyásolja az európai turisztikai szektort, ezzel mindenképpen számolni kell.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turizmus Bizottságának turizmusért felelős alelnöke a turizmus ágazat lehetséges válaszáról szólva kifejtette, hogy tevőleges, uniós politikai vezetői attitűdre van szükség. Elmondta, hogy az Európai Parlament Tourism Task Force szervezetének elnökeként kezdeményezi az Európai Bizottságnál, hogy azonnal készítsen gyorselemzést a legveszélyeztetettebb ágazati területek kárairól és azok lehetséges kompenzálásáról. Felidézte, hogy a tavaly novemberi, akkor még be nem váltott, brüsszeli fenyegetések idején a belga hatóságok sajátos kezdeményezéssel próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy Brüsszel élhető és szerethető város, nem pedig egy félelembe taszítható európai település. Telefonfülkéket állítottak fel Brüsszel különböző frekventált pontjain, amelyeket bárki felhívhatott a világ bármely pontjáról és érdeklődhetett a helyiektől, illetve az arra járóktól, milyen az élet a belga fővárosban. A félelemkeltéssel szemben a hivatkozotthoz hasonlóan kreatív, hatásos eszközök kellenek a szektor érdekében. De, leginkább az európai közösség békéjének, egyensúlyának helyreállítására, a terrorizmussal szembeni egységes és határozott fellépésre van szükség – fogalmazott a képviselő.
Erdei Bálint szerint a rövid távú hatások már az első napon is érezhetőek voltak. A Zaventem repülőtérről induló, illetve ide érkező járatok törlése miatt, ez értelemszerűen több NO SHOW-t eredményezett és vélhetően fog eredményezni a következő napokban is. Csökkenni fog a Brüsszelbe szabadidős céllal utazók száma. Amennyiben a mait nem követi több hasonló merénylet (ez az egyetlen, amiben bízhatunk), akkor néhány hét múlva ismét visszaáll a normális forgalom.
A MUISZ elnöke a hosszú távú ágazati reakcióval kapcsolatban kifejtette, hogy a szakma nyilvánvalóan megpróbál mindent elkövetni azért, hogy a terrorizmus ne tudja megállítani a turizmus fejlődését. Ugyanakkor arra is fel kell hívjuk a figyelmet fogalmazott -, hogy minden utazási döntés előtt a legfontosabb szempont a biztonság kell legyen. Végezetül kifejtette: bízzunk abban, hogy beutazási szempontból Budapestet és Magyarországot a külföldi utazók változatlanul biztonságos úti célnak vallják és a mai robbantás nem lesz jelentős hatással a magyarországi beutazásokra.
Megjelent: turizmus.com (2016.03.22.)