Közzétéve: 2021.04.30.
AZ ESEMÉNYEK IDŐRENDJE
1. RRF – Helyreállítási és Ellenállási Eszköz
Magyarországnak 5.800 milliárd forint jár a fenti, a koronavírus és az az által okozott válság hatásait enyhíteni hivatott keretből. A pénz a szokásos EU-s támogatásokon felül érkezhet, részben vissza nem térítendő támogatás, részben pedig hitel formájában. (Ez egyébként az a csomag, amit a magyar és a lengyel kormány decemberben megvétózott volna.) A magyar kormány érezhetően nagyon számít erre a pénzre. Januárban Orbán Viktor átszervezte az elosztását intéző kormányzati adminisztrációt, és egyes információk szerint választókerületi szintre lebontva vizsgálják, hogy hol, hogyan lehetne rásegíteni a kormánypárti jelöltek győzelmére a támogatásokkal. A tagállami kormányoknak április végéig kell leadni a terveiket, hogy mire akarják költeni az RRF-ből rájuk jutó pénzt, és csak e tervek brüsszeli jóváhagyása után lehet a támogatásokhoz hozzáférni. A magyar kormány a tervvel április közepén állt elő. A tervvel több komoly probléma is van, többek között: egyrészt a kormány – állításával ellentétben – nem tartott róla széles körű konzultációt, holott ez követelmény. Másrészt pedig nem vesz figyelembe alapvető kritériumokat, valamint vitatott módon kívánja felhasználni azokat – ld. egyetemi struktúra átszervezése.
2. Orbán találkozó bejelentése
Brüsszeli körökben először az április 12-i héten lehetett először hallani, hogy Orbán Viktor április 23- án Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, a Bizottság elnökével. (Ebből a szempontból talán gesztusként értékelhető a lex CEU és a külföldről támogatott civil szervezetek billogozását előíró törvényekkel kapcsolatos hirtelen korrigálási szándék, legalábbis annak időzítése.)
3. Feljegyzés Ursula von der Leyennek
Április 22-én, a találkozót megelőző napon éppen ezért hivatalos feljegyzést küldtem Ursula von der Leyennek, azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet a magyar javaslat körüli visszásságokra. „Nem azt akarom elérni, hogy csússzon a magyar program elfogadása, hiszen az várhatóan amúgy is késni fog a vitás kérdések miatt. A célom az, hogy rávegyék a magyar kormányt arra, hogy az európai uniós programokkal összhangban és a magyar társadalom valós érdekei mentén fogadtassák el Magyarország nemzeti tervét és a nagy sietségben az Európai Bizottság apparátusa nehogy átengedjen egy olyan programot, amely nyilvánvalóan nem állja meg a helyét.” A levél és az ezzel kapcsolatos kommunikáció egyébként – sajnos a hazaival ellentétben – kifejezetten „jól futott” a brüsszeli berkekben, többek között a Reuters és a Politico is beszámolt az akciónkról, sőt, a Bizottság hivatalos sajtótájékoztatóján is téma volt, így sikerült ezzel kapcsolatban a napirendet meghatározni.
4. Orbán reggeli rádióinterjú
Az ügynek külön pikantériája volt a miniszterelnök péntek reggeli – tehát közvetlenül a brüsszeli utazása előtt adott – rádióinterjúja, ahol közölte: „Ami a mai brüsszeli egyeztetéseket illeti, nem akarok én ott igazából tárgyalni semmiről.” Ez a mondat (is) jól szimbolizálja a Fidesz kettős játszmáját, ahol a brüsszeli tettek köszönőviszonyban sincsenek az itthon elmondott szavakkal.
5. MÖSZ panasz
Messzemenőkig illeszkedve az eddigi kommunikációba szintén a találkozó reggelén jelentette be Karácsony Gergely, hogy panasszal él az Európai Bizottság felé a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, miután szerintük a kormány által készített, gazdaság helyreállítását célzó terv nem segíti elő a társadalmi-gazdasági krízis felszámolását. A MÖSZ szerint az Uniós helyreállítási alapból a Magyarországnak járó 6000 milliárd forint a jelenlegi elosztás szerint „a kiváltságos kevesek további gazdagodását szolgálja”. A szövetség azt is sérelmezi, hogy a kormány nem tárgyalt az önkormányzatokkal – szembe menve az Európai Tanács előírásaival, amik ezt kötelezővé tették.
6. A találkozó és utóélete
Magáról a (zárt ajtók mögötti) találkozóról eddig kevés információ látott napvilágot, így – egyelőre – kénytelenek vagyunk a résztvevők meglehetősen szűkszavú közléseire hagyatkozni:
– Orbán Viktor csak a találkozó tényét kommunikálta, rejtve hagyva annak részleteit és eredményeit.
– Kicsivel közlékenyebb volt viszont Ursula von der Leyen, aki legalább a találkozón érintett témákat közzé tette: COVID-helyzet; az uniós csomag felhasználására vonatkozó magyar program; a Green Deal megvalósítása, a jogállamisági jelentés valamint globális kérdések és a Nyugat-Balkán helyzete.
– Gulyás Gergely nyilatkozataiból lehet kicsit több információt is kiszűrni:
A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről.
bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki
Orbán Viktor elmondta Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát. Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie. Tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról.
A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál. „Magyarország modellértékű demokrácia”
– A Portfolio.hu értesülései szerint: az egyetemi modellváltásra igényelt összeg körül megy a vita a kormány és a Bizottság között. Figyelemmel kísérik azt a diskurzust, amely a közpénzek magánosítását rója fel a kormánynak.
– A 444 alaposan körüljárta a kérdést, és választ próbál találni arra, hogy a felkínált keretnek miért csak a 43 százalékát kitevő, vissza nem térítendő támogatás részéről van már csak szó. Értesülési szerint az lehet a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormány nem akar vitázni a Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról (tehát szabad/szabadabb kézre van szüksége, és ennek az egésznek a legnagyobb áldozatai az egyetemi fejlesztések lehetnek.
7. MSZP kommunikáció
A keddi napon (április 27.) sajtótájékoztatót tartottam a témában „Orbán megint zsarolni akarja Európát” címmel, ahol az alábbi állításokat tettem:
- Orbán ismét zsarolja az egész európai közösséget azzal, hogy a von der Leyennel való (egyébként a megszokottól radikálisan eltérő módon teljesen zárt) találkozón Orbán valószínűleg belengette, hogy ha a jogállamisági vizsgálatokról nem tesz le a Bizottság, és részletekre menően kívánják megszabni, hogy a forrásokat mire és hogyan költhetik el, akkor időt fogjnak húzni.
- A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem ratifikálja a szerződésmódosítást, ami viszont feltétele (lenne) a teljes uniós újjáépítésnek válságkezelésnek. Tehát kvázi ezzel blokkolja azt, mind a 27 tagállamban.
- Ennek jele, hogy a Parlamentben már április 8-án megtörtént a szerződésmódosítás általános vitája, de az mind a mai napig csak vár a zárószavazásra, az április 27-i napon az – pedig több szavazás is volt – nem történt meg. Ezt semmi nem indokolja. – A vétóval való fenyegetésről 2020 ősze óta tudjuk, hogy nem áll távol a miniszterelnök eszköztárától. – Ezek szerint Orbán többezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásról is hajlandó lenne lemondani, csak hogy ne legyen átlátható a források elköltése.
- További közlések: ITT
2021. 04. 27. Budapest/Brüsszel